Fritsche első lépésben létrehozta a vonat prototípusát, célja pedig az volt, hogy az működőképes legyen. Csakhogy az alkotás folyamatának megvoltak a maga buktatói, de erről majd kicsit később. A lényeg, hogy háromszori ismétlés és egy komplett újratervezés után végül kitalálta, hogy hogyan nyomtathatja ki az igazi vonat kicsinyített mását, amely zökkenésmentesen közlekedhet a síneken.

A komplett folyamat kilencszáz órán át tartott

Következő lépésben egy rövid és egyszerű tervrajzot készített. A gépészmérnöknek figyelnie kellett, hogy a pálya elég rövid, és valóban egyszerű legyen, hiszen egy prototípusról beszélünk. Egy prototípusról, ami, ha meggyőzi őt a működőképességről, akkor egy napon akár valósággá is válhat:

Miután megtervezte a hullámvasutat és az adatokból kidolgozott egy úgynevezett spline- függvényt, majd az adatokat egy Fusion 360 nevű tervezőprogramba táplálta, ahol mindent kézzel modellezett. Állítása szerint mindez rendkívül időigényes folyamat volt, és körülbelül hatszáz órát igényelt. Hozzátette: körülbelül egy évvel a projekt megkezdése előtt már elkészítette az indítómotor prototípusát, illetve a menet közben, a 3D-modellezés teljes folyamata alatt alkatrészeket nyomtatott, így néhány perc (esetleg óra) alatt ellenőrizhette a tervet.

Innen már 'csak' az automatizáció volt hátra, ezért Fritsche mikromotorokat helyezett el a hullámvasút mindazon részeire, ahol erre a mozgás biztosítása miatt szükség volt. Ezután barátja segítségével írt egy algoritmust, ami többek között elindítja a kocsit, mozgásban tartja, illetve működteti a fékeket. Szerinte a kód megírása jelentette a legnagyobb kihívást a projekt során. (További háromszáz órát.)

Eddigi tapasztalatainak fényében Fritsche azt tanácsolja a leendő 3D nyomtatott hullámvasút-tervezőknek, hogy haladjanak lassan és megfontoltan, és ne rögtön egy funkcionális modellben gondolkodjanak. Kezdjék el kicsiben, és így haladjanak felfelé egy statikus vonat- és vágánytervezéssel, miután szilárd tudásalapot szereztek a 3D-s modelltervezésben. A gépészmérnök jelenleg egy Weebly nevű weboldalon dolgozik, ahol hamarosan részletesebb áttekintést adhat a projekt mögött meghúzódó folyamatokról. Aki pedig kíváncsi munkásságára, követheti Instagram-fiókját és/vagy YouTube-csatornáját.

(Fotó: Instagram/Dan Fritsche)

További cikkek a témában:

A teherszállító Hyperloop a légi fuvarozás sebességével szállítja a rakományt Bemutatták a teherszállításra alkalmas HyperPort terveit, ami az elképzelés szerint naponta többezer konténert szállít majd 600 km/h-s sebességgel.

Kipróbáltuk a KISS emeletes vonatot A Stadler KISS emeletes villamos motorvonatok hazánkban 2020-ban álltak forgalomba, és bár már többször ki akartuk próbálni, de a járvány keresztbe tett a terveinknek. Most viszont végre felültünk rá.

Képzeljük el, hogy sugárhajtásúvá alakítjuk a régi szovjet metrót! A múlt század közepén először az amerikaiak kísérleteztek a sugárhajtású vonattal, amit aztán követett a szovjet válasz. Talán elfeledett technológiák ezek, de a vonatimádóknak egyfajta rozsdamarta, atomkorszakbeli Mennyország.