Míg régen egy frissen diplomázott, vagy a szakmai alapokat megfelelő módon elsajátító ember jó eséllyel évekre, évtizedekre megalapozta a karrierjét a megszerzett tudással, amit aztán persze a munkahelyén, gyakorlat közben bővített tovább, addig ma már egy egyetemről kikerülő fiatal valószínűleg azonnal kezdhet is bele az újabb képességek fejlesztésébe egy kezdő állásban. De azok, akik hosszabb ideje töltenek be egy-egy pozíciót, szintén nem menekülhetnek a folytonos megújulás kényszere elől, ami manapság mindenkit utolér. Miért változott meg ennyire a munkahelyek dinamikája?

A válasz az innováció, pontosabban az innovatív gondolkodás egyre nagyobb igénye, ami egyszerre tekinthető áldásnak és átoknak is, attól függően, hogy valaki mennyire tud alkalmazkodni az állandóan változó elvárásokhoz.

“Mindenhol erősödő igény, szinte kényszer, hogy egyre gyorsuló ütemű innovációk szülessenek.

Gyorsan hozzászokunk, és még gyorsabban beleununk egy-egy innovációba, és ha aztán nem jön egy újabb, akkor hiányérzetünk támad” - mondja Steigervald Krisztián generációkutató, hozzátéve, hogy ez egyaránt igaz a vállalatokra, a fogyasztókra, a munkavállalókra és a vezetőkre is.

A kutató a Bosch Podcast legutóbbi adásában beszélt a generációk közötti munkahelyi feszültségekről, aminek egyik kiinduló forrása lehet - a generációk közti mindig is jelenlévő gondolkodásbeli különbségek mellett - az innovációs kényszer, ehhez ugyanis a fiatalabb generációk, nem meglepő módon, könnyebben alkalmazkodnak (sőt, szinte természetes lételemük), mint a korábbi generációk tagjai.

A probléma elsősorban nem a mai legfiatalabb munkavállaló-generációnak, tehát a Gen Z-nek a stabilitást vagy hagyományokat látszólag nem elég nagyra értékelő hozzáállásával van, elvégre ők azok, akik már beleszülettek a villámgyorsan zajló tartalomfogyasztás, változás és percenként felbukkanó újdonságok világába, és a fiatalok és az idősebbek között egyébként is mindig létezett egy szemléletbeli különbség - a gondot inkább a munkahelyek átalakulása jelenti, mivel manapság, a nyugdíjkorhatár kitolódása miatt, már gyakran három-négy, lassanként akár öt generáció dolgozik együtt. A generációs különbségek így sokkal inkább előtérbe kerülhetnek, és persze gyakori, hogy minden generáció elsősorban a saját maga által megismert, megszokott és működőképesnek ítélt tempóhoz és módszerekhez ragaszkodik.

Az egyik jó példa erre a kommunikáció terepe: míg a fiatalabbak inkább chaten, rövid üzenetekben szeretnének gyorsan megbeszélni egy-egy feladatot vagy problémát, addig az idősebb generációk tagjai gyakran a személyes megbeszéléseket preferálják, ahol szélesebb körű és alaposabb eszmecserére nyílik lehetőség. A Bosch Podcastban nyilatkozó Z generációsok bevallottan a gyorsabb megoldásokat keresik, és természetesnek veszik az új technológiák használatát, míg Steigervald Krisztián és Somogyi András (a Bosch csoport humánerőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban) szerint a valamivel idősebb korosztály (40-45 év felettiek) már máshogy tanul, ők szelektívebbek vagy akár szkeptikusabbak a legfrissebb technológiai újításokkal szemben. A megfontoltabb szemlélet azonban sokszor alaposabb, tartósabb tudást eredményez, ami szintén előnyös egy feladat szakértő elvégzése tekintetében.

Az innováció vs hagyományok kérdése ennélfogva nem kell, hogy egymással szembenálló csoportokat, konfliktusokat okozó feszültségeket alakítson ki, a generációk egymást is segíthetik eltérő készségeikkel.

“Amit mi meg tudunk mutatni az idősebb generációnak, az a nyitottság. Ők viszont olyan mély szakmai tudással, tapasztalattal rendelkeznek, hogy ennek a kettőnek a keveredése lehet talán a jó út.

Mi hajlamosak vagyunk gyorsan kivitelezhető, azonnali megoldásokat javasolni, ők jobban látják a döntések hosszú távú következményeit. A mi világunk kezd átbillenni a digitális, online térbe, az ő életükben nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, ezt nekünk, fiatalabbaknak is át kellene vennünk.” - mondták el a podcastban felszólaló Z generációsok. A teljes adást a Bosch Podcast oldalán lehet meghallgatni.

(Fotó: RonaldCandonga/Surprising_Media/robtowne0/Pixabay)