Egyre több ország űrügynökségeinek tervei között szerepel a Hold meghódítása, nem csak robotizált, hanem emberes formában is és egyelőre még nem lehet biztosan tudni, hogy kinek sikerül majd ténylegesen megvalósítani a nagyratörő elképzeléseket. Elsőként a NASA asztronautái indulhatnak majd a Hold felszínére, legalábbis ez a terv: az Artemis-program harmadik missziójának keretében a négy legénységi tagból ketten elhagyják majd a Hold körüli pályán (úgynevezett near rectilinear halo orbit, NRHO pályán) keringő Orion űrhajót és átszállnak a Starship HLS (human landing system) holdi leszállóegységébe, ami az égitestre viszi őket. A körülbelül 6,5 napig tartó misszió során mintákat gyűjtenek, tudományos megfigyeléseket végeznek és több alkalommal is sétára indulnak a Holdon, majd visszatérnek az Orionban várakozó társaikhoz. Bár a misszió egyes szükséges elemeit már fejlesztik és tesztelik a NASA-nál és a résztvevő partnereknél, de a küldetést a legoptimistább becslések szerint is csak 2026-ban vagy később indítják, elvégre egyelőre még az Artemis 2 misszióra sem került sor. Kína elméletileg még 2030 előtt igyekszik az emberes holdraszállást kivitelezni, vagyis az elkövetkező öt-hat év során küld majd taikonautákat a Holdra, de hogy tudják-e ők vagy akár a NASA tartani a kitűzött időpontokat és kellő módon előkészíteni a terepet a holdraszállás számára, az a jövőben derül csak ki.

Ami viszont már a mai napon eldől, az az, hogy ki készítheti majd el a NASA-nak a leendő holdjárót, ami az Artemis-program későbbi szakaszában a Holdra látogató űrhajósokat szállítja a felszínen. Az LTV (Lunar Terrain Vehicle) a múlt századi holdjárók és a marsi roverek kombinációja lesz az űrügynökség szerint, azaz az Apollo-program űreszközének stílusában készült, nyitott tetejű jármű, ami azonban valamilyen fokú autonómiával rendelkezik és önállóan is tud közlekedni szükség esetén. A járművel jelentősen kibővül az elérhető területek köre, ahol tudományos felméréseket és mintagyűjtést folytathatnak az asztronauták és az autonómiának köszönhetően az LTV az űrhajósok jelenléte nélkül is tud majd rakományt fuvarozni a különböző helyszínek között. A NASA által kiírt pályázat leírása szerint a leendő rover fejlesztőjének biztonságos, megbízható és költséghatékony módon kell az űreszközt kifejlesztenie és a végső demonstrációs modellt, amelyből azonnal létre tudják hozni a Holdra szánt LTV-t, még a 2028-as Artemis 5 misszió előtt be kell mutatniuk.

A NASA magyar idő szerint este 10 órakor jelenti be, hogy melyik céggel kötnek szerződést a jármű fejlesztésére. A bejelentést élőben közvetítik a NASA videomegosztó csatornáján és más felületeken.

(Fotó: NASA, a cikkben szereplő kép a Pavlics Ferenc által tervezett holdjárót ábrázolja)

Alakulnak a tervek, hogy hogyan fognak közlekedni a Holdon az asztronauták A NASA elmondása szerint nem a "nagyapáink holdjáróját" építik, amelyeket az Apollo-missziók korában használtak, hanem olyan modern űrjárműveket, amelyek a hosszú távú felfedezést is lehetővé teszik.

A Cybertruck-szerű holdjáró nagy ugrás a Pavlics Ferenc által tervezett Apollo-missziós járműhöz képest A hetvenes évek Apollo-programjaiban még a magyar mérnök által tervezett holdjárókat használták, de egyelőre úgy néz ki, az Artemis-küldetés első hat és fél napján gyalogolni fognak az űrhajósok. Később azonban akár Cybertruck-szerű kocsiban is cirkálhatnak majd az ott lakók.