A Hubble sosem lustálkodott, már az első másfél évben 900 csillagászati célpontot figyelt meg. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, de híres felvételei még a Plútó/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernóva körüli gázgyűrű (ezt a Hubble segítségével fedezték fel egyáltalán), valamint megörökített egy óriási légköri vihart is a Szaturnuszon.

A Hubble legnagyobb eredményei közt szerepel az univerzum tágulási sebességének a megállapítása, annak felfedezése, hogy a fekete lyukak előfordulása a galaxisok között igen gyakori, valamint a bolygók atmoszféráinak a vizsgálata. A Hubble 1,4 millió megfigyelést végzett, amiből 17000 tudományos publikáció született.

Csak az archivált felvételeinek a feldolgozása évekig fog még feladatot adni a jövő csillagászainak.

Az űrtávcsövön eddig 5 űrrepüléses javítást hajtottak végre 1993 és 2009 közt – ami a szerkezet esetében a hosszú élet titka. Minden javítás fejlesztett ugyanis valamit az eszközön. A tervek szerint a Hubble működni fog a 2020-as években is együtt a hamarosan beüzemelt James Webb űrtávcsővel.

Az űrtávcső teljes hossza 13,2 méter, átmérője 4,2 méter és 11,1 tonnát nyom. A beeső fényt az ultraibolyától az infravörösig érzékeli (ebben tehát benne van a látható tartomány is), és hetente 120 gigabyte adatot állít elő.

A szép kerek születésnap alkalmából a NASA sosem látott képeket tesz közzé az NGC 2020 és az NGC 2014 csillagködökről, amit a fent linkelt videóban lehet megtekinteni.

(Kép: NASA)