Obszervatóriumuk és szenzorrendszerük folyamatosan rögzíti a villámlások adatait; az ember nem is gondolná, mekkora problémát jelent a társadalomnak a villámlás, évente ugyanis hat-huszonnégy ezer ember leli halálát miatta világszerte, nem beszélve a több milliárd eurós károkat okozó áramkimaradásokról, erdőtüzekről és meghibásított elektronikus berendezésekről.

„A torony nemcsak Nyugat-Európában, de világszerte egyedülálló. Évente akár száz alkalommal villámcsapás érheti, miközben mi megmérjük a felhőkből a Földre érkező elektromos töltést."

"Olyan ez, mintha megrázna az elektromos áram, amikor konnektorba nyúlunk. Ilyen esetekben pedig megmérjük a kisülést is, így kiderül, az energia mekkora része jut el a felhőkből a földre” - mondja Marcos Rubinstein, a nyugat-svájci Alkalmazott Tudományok Egyetem kutatója.

A villámlás az elektromágnesesség kivételes forrása, mivel nincs párja a természetben, és az emberek sem tudják létrehozni. Minden létező frekvencián létrehoz mezőket a mikrohullámoktól kezdve, a rádióhullámokon át a gammasugarakig. Becslések szerint egy átlagos villámlás ezer-százezer millió joule energiát tartalmaz.

Farhad Rachidi hozzátette, itt mérik a keletkező elektromágneses mezőket, ami sokat segít nekik abban, hogy megértsék a fizikai folyamatokat, valamint lehetővé teszi, hogy értékeljék az általuk kidolgozott, a villámlás hatását szimuláló, és a szerkezeteket attól megóvó elméleti modelljüket.

Kellő információgyűjtéssel a tudósok jobban megérthetik a villámlás kialakulásának folyamatát és hatékonyabban védekezhetnek ellene. A Laser Lighting Rod európai projekten dolgozók olyan szerkezetet tesztelnek, ami egy erős lézer segítségével hatástalanítaná a villámlást.

„Az elképzelés, hogy lézerrel tartsuk kordában a jelenséget valójában nem új keletű. Azon alapul, hogy a lézernek köszönhetően nagyobb távolságra tudunk eljuttathatunk energiát."

"Mi ezt arra használnánk, hogy egy számunkra megfelelő utat kijelöljünk a villámnak, mondhatni a lézer segítségével utat vájjunk a levegőbe, és onnan irányítsuk." - ezek már a Laser Lighting Rod projektkoordinátorának, Aurelien Houard szavai.

A laboratóriumi tesztek jelenleg egy-két méteres méretben lemásolják a villámot, a jövőben viszont az eszköz segítségével megpróbálnak több száz méteres, sőt akár egy kilométeres valódi villámot irányítani.

„Produkálunk némi művihart a lézerünk mellett. Erre vezetjük a villámot és a felhő minden elektromos töltését, ami védi a lézert és a földre hozza az áramot, környezetét viszont védi.” - a Palaiseau Alkalmazott Optikia Laboratóriumának francia fizikusa pozitívan tekint a jövőbe projektjükkel kapcsolatban.

A lézeralapú rendszer mindemellett könnyen szállítható, így a jövőben helyet kaphat erőműveken, reptereken, kilövőállásokon, de akár tömegrendezvényeken is.

(Fotó: Pixabay, Laser Lightning Rod)