A Clungene egy specifikus (ez ebben az esetben a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus) IgM- és IgG-antitesteket detektáló gyorsteszt. Ezt a gyártmányt egyébként már az orvosszakma is vizsgálta (A specifikus IgM- és IgG-antitesteket detektáló gyorstesztek értéke a SARS CoV-2 vírusfertőzés kimutatásában, Orvosi Hetilap, 161(2020), 20. szám, 807-812), és egyelőre legyen meglepetés, hogy mire jutottak.

Különbség teszt és teszt között

A koronavírus fertőzés laboratóriumi kimutatására Magyarországon két lehetőség adott a fenti tanulmány szerint: az egyik a vírus örökítőanyagának a detektálása valósidejű polimeráz-láncreakcióval. Ez az a sokat emlegetett PCR teszt, amelyhez az orrból és a garatból vesznek mintát.

A másik módszer az úgynevezett szerológiai gyorsteszt. Ebben az esetben vérmintából mutatják ki a szervezetben képződött, a SARS-CoV-2-re specifikus, IgM- és IgG-típusú ellenanyagokat (M- és G immunglobulinokat). Esetemben a fertőzést PCR teszttel mutatták ki, most pedig tehát a Clungene gyorstesztjével vizsgáltuk az ellenanyag jelenlétét.

Ha az a kérdés, hogy melyik teszt a jobb, akkor a válasz, hogy a PCR-teszt a megbízhatóbb, de ez egyrészt drágább, másrészt a mintavételhez szakemberre van szükség. A szerológiai gyorsteszt előnye ezzel szemben „hogy használatukhoz nem kell különösebb szaktudás, az eredmény 15 percen belül rendelkezésre áll. Önköltségi áruk 5000 Ft alatt van. Korlátjuk, hogy az antitestek megjelenéséig tartó, kb. 5–7 napos ablakperiódusban nem jelzik a fertőzést, negatív eredményt adnak, és nem elhanyagolható mértékben szolgáltathatnak álpozitív eredményt (például keresztreakció más infekció vagy gyulladásos válaszreakció miatt).”

Hogyan működik?

A gyorsteszt a terhességi teszt és a vércukormérő szerelemgyereke. Vagyis a terhességi teszthez hasonlóan itt is megjelenő csíkok segítenek nekünk eligazodni, nem pedig egy készülék, ugyanakkor ehhez is vér kell (nem pedig vizelet), mint a vércukormérő készülékekbe csúsztatható stixeknél.

A képen talán látszik, hogy három felirat szerepel a tesztszalag mellett: a „C”, az „IgG” és az „IgM”. A „C” a kontrollcsík, emellett elvileg mindenképp meg kell jelennie egy vonalnak, amennyiben a teszt nem hibás. Az „IgG” és az „IgM” a műsor sztárjai. Az „IgM” jelenti az aktuális, vagyis éppen zajló fertőzést. Az „IgG” pedig a fertőzés nyomán létrejött ellenanyag jelenlétét.

A folyamat a következőképpen fest: fogjuk tesztet, és rácseppentünk egy csepp, vizsgálni kívánt vért. (A dobozban található lándzsa és pipetta egyaránt, de a tesztet végző orvos ezekkel nem volt túl elégedett, szóval mi végülis nem ezeket használtuk.) A vérre aztán ráöntjük a reagenst (ez a képeken egy orrcsepphez hasonlító műanyagampulla „Covid-19” felirattal).

Ezután más dolgunk nincs is, mint hogy hátradőljünk, és lélegzetvisszafojtva várjuk az eredményt. Pontosabban a lélegzetünk mégse fojtsuk vissza, mert a csíkok körülbelül negyedóra után jelenhetnek meg. (Ezért írták a tanulmány idézett részén, hogy az eredmény 15 percen belül rendelkezésre áll.)

Az eredmény

A tesztet tehát rajtam végeztük, és én átestem a betegségen. Összehasonlításképp leteszteltünk egy másik személyt is, aki tudomásunk szerint nem kapta el a vírust. Az én tesztemen elég gyorsan, talán öt perc alatt feltűnt egy halvány csíkocska az antitestet észlelő IgG-felirat mellett. A másik teszten a csík a papírformának megfelelően nem jelent meg sem az IgG, sem az IgM sávján.

Mi a szakvélemény?

Megnyugodhatok tehát, kiderült, hogy immúnis vagyok? Nos, nem feltétlenül. Egyrészt a koronavírusra adott védettséggel kapcsolatban még most is rengeteg a nyitott kérdés. Másrészt a teszt sem feltétlenül túl megbízható, különösen ami a pozitív eseteket illeti.

A szakirodalom ezzel kapcsolatban a fent hivatkozott tanulmányban így fogalmaz:

„Bár a Clungene tesztekkel nagy valószínűséggel utólag ki lehet zárni a korábbi fertőzöttséget, a jelenlegi prevalenciaadatok mellett ennek klinikai értéke kérdéses.

Összességében az általunk értékelt SARS-CoV-2 elleni anti-IgM/IgG-t kimutató, kínai gyártmányú gyorstesztek használatát a mai magyar gyakorlatban a diagnosztikai érték szempontjából nem tekintjük kellően megalapozottnak.”

(Kép: Rakéta/Felkai Ádám)