Kozmikus sugárzással vizsgálják át a gízai nagy piramist

2022 / 03 / 05 / Felkai Ádám
Kozmikus sugárzással vizsgálják át a gízai nagy piramist
A mostani vizsgálat (EGP/Explore the Great Pyramid) lényege, hogy a kozmikus sugárzás felhasználásával olyan alapos bepillantást nyerhessenek a Kheopsz-piramis belsejébe, mint korábban soha.

A gízai nagy piramis vagy Kheopsz-piramis egyedülálló építmény – egyike az ókori világ hét csodájának, ráadásul még ma is (többé-kevésbé) épen áll. Ám a Kheopsz fáraó által emelt építmény érdekességeinek sora még a fentiekkel sem merült ki: ez az építmény például a többi gízai piramishoz képest más szerkezetű – míg a másik két nagyobb piramis esetén a kamrák a piramis alatti alapkőzetbe vésve készültek, addig a Kheopsz-piramis esetén ezek közül több magában az építményben található. És épp ez a tulajdonság az, ami miatt már többször is átvizsgálták különböző technológiákkal ezt a piramist rejtett (addig nem felfedezett) helyiségek után kutatva. A piramis egyébként Krisztus előtt a 26. században épült, és a munkálatok 27 éven át a tartottak – maga az építmény pedig 6 millió tonnát nyom. A Kheopsz piramis 3800 éven át a világ legmagasabb, emberi kéz által emelt építménye volt. Az egykori pompából ma már csak a méret köszön vissza, a mészkőből készült külső borítás mostanra szinte teljesen eltűnt, így csak az alapszerkezetet láthatjuk nagyjából úgy, mintha egy házfalról levernénk a festéket és a vakolatot, és csak a téglák maradnának. Szemben azzal, amit Madách oly érzékletesen az önkényuralom szemléltetésére használt Az ember tragédiájában, a piramist nem rabszolgák építették (ez a vélekedés Hérodotosztól, az ókor híres történetírójától maradt ránk), hanem olyan közrendű szabadok, akiket jól megfizettek ezért a munkáért.

A mostani vizsgálat érdekessége, hogy nem régészek és egyiptológusok végzik, hanem fizikusok – és mint erről a Phys.org cikke beszámolt, akad is némi ellenségeskedés a két tudományterület művelői közt, és az egyiptológusok gyakran megorrontanak a gyanús műszerekkel tevékenykedő reál tudósokra, akik sokszor viszont elég komoly eredményeket tudnak felmutatni.

A mostani kutatás neve Explore the Great Pyramid (EGP), tehát a nagy piramis felfedezése, amit a tudósok nagy energiájú, kozmikus részecskék, müonok felhasználásával terveznek elvégezni – a müonokra építő tomográfia segítségével ugyanis a remények szerint sosem látott részleteséggel tárulhat fel az építmény szerkezete. A müon egyébként hasonlít az elektronra, csak ez egy olyan elemi részecske, amelynek a tömege az elektronénál körülbelül 200-szor nagyobb. A müon előnye a nagy áthatoló képessége, amely még a röntgent is lekörözi. A müonok természetes úton úgy keletkeznek, hogy a kozmikus sugárzással nagy energiájú részecskék csapódnak a Föld atmoszférájába, és az ütközés során számtalan másodlagos részecske – köztük tehát müon is – létrejön.

A müon nem túl stabil, és a másodperc milliomod része alatt lebomlik, viszont közel fénysebességgel száguld, aminek köszönhetően olyan mélységekig is eljut, ahová a röntgen már nem. Mivel a kozmikus sugárzás folyamatosan éri a bolygót, így müonok is állandóan keletkeznek, a tomográfia pedig tehát ezek minél hatékonyabb mérésére alapul. A müon tomográfia pedig mára igen elterjedt – ezzel vizsgálják át a hajók konténereit, de az olaszok például a Vezúv szerkezetét kutatják így, hogy megtudják, mikor mozgolódik a vulkán.

A Kheopsz-piramist tehát a hatvanas évek vége óta kutatják különböző eljárásokkal, de ezekkel sokáig nem találtak új kamrát. Változást hozott mindebben a 2016-2017-es ScanPyramids projekt, amely egy új, legalább harminc méter hosszú, a galériákra emlékeztető helyiséget azonosított, amit Big Void-nak kereszteltek el a kutatók. Az EGP pedig a ScanPyramids-hoz hasonlóan szintén müon tomográfiát vet be, de az EGP teleszkópos rendszere körülbelül 100-szor erősebb a ScanPyramids által használthoz képest. Így aztán remélhetőleg nem csak új helyiségeket fedeznek fel, de a strukturális egyenetlenségek feltérképezésével ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy megértsük, pontosan miként emelték ezt az építményt. Az EGP öt fontosabb pontja tehát a következő:

  • Részletes elemzés a teljes belső szerkezetről, amely nemcsak különbséget tesz kő és levegő között, hanem mérheti a sűrűség változásait is.
  • Válaszoljon az építési technikákkal kapcsolatos kérdésekre azáltal, hogy viszonylag kis szerkezeti egyenetlenségeket is érzékel.
  • A teleszkóprendszer nagy mérete nemcsak megnövelt felbontást, hanem gyors adatgyűjtést is lehetővé tesz – mindez minimálisra csökkenti a helyszíni megtekintéshez szükséges időt. Az EGP csapata két éves megtekintési időre számít.
  • A teleszkóp moduláris felépítésű. Ez nagyon egyszerűvé teszi az újrakonfigurálást és egy másik helyen történő üzembe helyezést a jövőbeni tanulmányokhoz.
  • Technikai szempontból a javasolt rendszer nagyrészt már megtervezett és tesztelt technológiákra épül, ezért alacsony bármiféle meghibásodásnak a kockázata.

(Fotó: Pixabay/spirit111)


Szó szerint faragni lehet a fényt ezzel a nanoeszközzel!
Szó szerint faragni lehet a fényt ezzel a nanoeszközzel!
„Ha a fényt ilyen hatékonyan és dinamikusan tudjuk irányítani, akkor gyakorlatilag bármit megtehetünk vele.”
Hihetetlen, őrület, de élő madarakra is lehet adatot menteni!
Hihetetlen, őrület, de élő madarakra is lehet adatot menteni!
Furán hangzik, pedig igaz.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.