Másfél éve, 2020 decemberében számoltunk be arról a Rakétán, hogy új törvény fogja váltani az elavult, húsz éves E-kereskedelmi direktívát. Az Unió akkor kétfelé bontotta a digitális nagyvállalatok működését nagyban befolyásoló csomagot: a Digitális piacokról szóló törvény (DMA) a tech óriásokat, "kapuőröket" szeretné rábírni arra, hogy ne éljenek vissza a piaci fölényükkel más vállalkozások kárára. Ezt az Európai Tanács, az Unió állam- és kormányfőit tömörítő szervezet, bő egy hónapja fogadta el. Most a másik törvényen, a digitális szolgáltatásokat szabályozó jogszabályon (DSA) volt a sor.

"Ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is"

- így foglalta össze a DSA lényegét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki aláhúzta: minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb a felelőssége. Margrethe Vestager biztos, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök úgy fogalmazott, hogy a DSA fogja biztosítani, hogy a platformok "felelősséget vállaljanak azokért a veszélyekért, amelyeket a szolgáltatásaik a társadalomra és a polgárokra jelentenek". Ugyan a végleges szövegre még várnunk kell, a The Verge cikkében felsorolják legfontosabb sarokköveket: tilos lesz a vallás, szexuális orientáció és származás alapján targetált reklám, valamint a kiskorúakat sem lehet célzott reklámokkal megszólítani; a sötét minták (https://raketa.hu/mik-azok-a-sotet-mintak-es-miert-kell-ellenuk-torvenyt-hozni) is tiltólistára kerülnek; az ajánló algoritmusok működését el kell magyarázni a felhasználóknak, sőt, lehetőséget kell adni a kikapcsolásukra; ha eltávolítanak egy bejegyzést egy platformról, világosan meg kell magyarázni, hogy miért tették, és a fellebbezésre is lehetőséget kell biztosítani; és így tovább. A legnagyobb felelőssége a negyvenötmilliónál több európai felhasználóval rendelkező cégeknek lesz a 2024 elején érvénybe lépő törvény szerint. A kilátásba helyezett büntetés, ha nem működnének együtt, az éves árbevételük hat százaléka.

Nagy pénz, kis foci

A TechCrunch-on eközben arról írtak, hogy a DMA és a DSA bejelentése óta huszonhétmillió eurót, vagyis több mint tízmilliárd forintot költöttek a tech óriások, köztük az Apple, a Google és a Facebook a törvények elleni lobbizásra. A cikkben angolul részletesen összefoglalják, hogy mit kifogásoltak ezek a vállalatok: például féltek a célzott reklám teljes betiltásától, a kutatóknak és civileknek kötelezően átadandó adatoktól, de a DMA miatt az Apple Európában is hosszasan magyarázta, hogy miért nem szeretné, hogy az App Store-on kívülről is lehessen alkalmazásokat telepíteni az iPhone-okra. Ennek részben az az oka, hogy egy digitális nagyvállalatnak rengeteg energiájába kerülne, ha kontinensről kontinensre más szabályok szerint kellene működtetnie a termékeit, szolgáltatásait. Okosabb a legszigorúbb szabályokat addig puhítani, ameddig lehet. Ha teljes sikerrel nem is jártak, de látszólag sikerült finomítaniuk a törvényhozók elképzelésein.

(Borítókép: Getty Images)

Bemutatták a törvényjavaslatot, ami jelentősen megtépázhatja a nagy technológiai cégek hatalmát Európában Az Európai Bizottság által bemutatott két törvényjavaslat alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedek digitális viszonyait az Unióban.