A Berkeley Kaliforniai Egyetem kutatója, Nicole King a kaliforniai Mono-tóból gyűjtött mintákban fedezett fel egy sosem látott élőlényt, aminek segítségével az extrém körülmények élő organizmusok, valamint az evolúciós folyamatok tanulmányozására is lehetőség nyílik. A mikroszkopikus élőlény, illetve élőlények a galléros ostorosok (Choanoflagellata) osztályának újabb faját alkotják, amelyek a felfedezésük helyszínéről a choanoflagellate B. monosierra nevet kapták és a galléros ostorosok egyéb fajtáitól eltérő viselkedést figyeltek meg az esetükben.

A Choanoflagellatákhoz tartozó élőlényekről keveset lehet tudni King elmondása szerint, de rendkívül érdekes biológiai jelenséget képviselnek, többek között az élőlények között betöltött pozíciójuk miatt is. A galléros ostorosok ugyanis olyan egysejtű eukarióták, amelyeket az állatok legközelebbi élő rokonaiként tartanak számon és a szivacsok űrbélbe nyíló csatornáit bélelik, valamint kolóniákat is alkothatnak. A sejtek mindegyike sejttestből, gallérból és ostorból áll és önmagukban csak mikroszkópok keresztül láthatóak, de az általuk felépített nagyobb méretű kolóniák már szabad szemmel is érzékelhetőek. A choanoflagellate B. Monosierra tagjainak telepei egészen egyedi módon működnek: egyrészt hatalmas, akár száz tagból álló rendszereket alkotnak, másrészt baktériumokkal élnek szoros közösségben.

Más galléros ostoros fajok is baktériumokat fogyasztanak, de arra még nem találtak példát, hogy szimbiózisban élnének velük együtt, márpedig a Mono-tó élőlényei élő baktériumokat tartottak a kolóniákon belül. Ennek okát egyelőre nem sikerült tisztázni, de a vizsgálatok alapján a baktériumok növekedtek és osztódtak is - a kutatók feltételezése szerint lehetséges, hogy a Choanoflagellaták "tenyésztik" őket az élelem biztosítása miatt vagy esetleg a baktériumok a kolóniákba beépülve menekülnek ideálisabb környezetbe a tó mérgező vize elől. A Mono-tó ugyanis közel sem barátságos hely egy élő rendszer számára, a lefolyás nélküli víztömegben a só koncentrálódása extrém magas sótartalmat eredményez, emellett arzént és cianidot is tartalmaz a víz. Ezen a környéken igen kevés állatfaj tud csak megélni, többek között a sórák és az alkáli légy. Ezek a fajok adaptálódtak a tó környezetéhez, a choanoflagellate B. Monosierra pedig kifejezetten jól boldogul a mások számára mérgező hatású összetevők között.

Az újfajta ostorosok tanulmányozása betekintést nyújthat az evolúció titkaiba és az eukarióta-baktérium interakciók alaposabb feltérképezésére is lehetőséget biztosít.

(Fotó: Alain Garcia De Las Bayonas, Nicole King/UC Berkeley)