A Gizmodo egy olyan tanulmányról számolt be, ami azután született, hogy idegtudósok megfigyelték harminchat diák agyi aktivitását, miközben azok kézzel írtak, illetve billentyűzeten gépeltek le szavakat. Előbbi esetben sokkal összetettebb elektromos mintázatok jelentek meg az agynak azon területein, amelyek az emlékek megalkotásáért, illetve az új információk rögzítéséért felelnek.

"Az eredményeink bizonyítják, hogy a kézírás segíti a tanulást"

- fogalmaztak a norvégiai Trondheimben dolgozó tudósok, akiknek a tanulmánya egy pszichológiai szakfolyóiratban, a Frontiers of Psychology-ben jelent meg. "Azt szorgalmazzuk, hogy a gyerekek minél korábban találkozzanak kézírásos feladatokkal az iskolában, hogy létrejöjjenek azok az idegi kapcsolódások, amelyek megfelelő körülményeket biztosítanak az agynak a tanuláshoz" - írta Ruud Van der Weel és Audrey Van der Meer.

Ezzel szinte egy időben a Lenovo is eljuttatott hozzánk egy sajtóközleményt, amely reprezentatív, több mint ezerfős mintán kutatta, hogy vajon kézzel vagy gépen írunk-e szívesebben. A megkérdezettek 28%-a mondta azt, hogy napi rendszerességgel szokott jegyzetelni, a legtöbbet a 16-19 év közöttiek (41%) és a diplomások (39%). A válaszadók közel kétharmada, 65%-a inkább papíron jegyzetel, mint digitálisan, ráadásul ehhez a nők jobban ragaszkodnak: nekik csak 23%-uk választaná a digitális jegyzetelési formát, míg a férfiaknak már 44%-a részesíti ezt előnyben.

És mintha a megkérdezettek sejtették volna, hogy mire jutottak a trondheimi kutatók: a legtöbben (47%) azért szeretnek papírra jegyzetelni, mert úgy érzik, hogy így könnyebben megjegyzik a leírtakat. Emögött szinte holtversenyben, 34, illetve 33%-kal következett az, hogy jobb érzés így írni, illetve, hogy egyszerűen a papír van kéznél. Hogy a Lenovo Smart Paper nevű, "a papíron való írás tökéletes élményét visszaadó" kütyüje vajon másként stimulálja-e a felhasználók idegrendszerét, még nem tudni.

(Borítókép: Eleni Koureas/Unsplash)