A „füstesemény” kifejezés baljósan hangzik — és sajnos nem véletlenül: azt jelenti, hogy repülés közben mérgező gázok kerülhetnek a kabinba, amelyeket az utasok és a személyzet egyaránt belélegezhet. Ezek élettani hatásai sem túl pozitívak: olykor a súlyos agyrázkódásra emlékeztető tüneteket idézhetnek elő, szélsőséges esetben pedig kényszerleszállásig fajulhat a helyzet.
A kereskedelmi repülőgépeken a hajtómű beszívja a friss levegőt, összesűríti és felmelegíti, majd — „lecsapolt levegő” (bleed air) formájában — a kabinba vezeti. Ha azonban a csapágytömítések elkopnak, az olaj a levegőbe juthat és a hő hatására elpárologhat, így mérgező vegyületek kerülhetnek a kabin levegőjébe.
A WSJ cikke szerint a gyártók régóta tudnak a problémáról, mégis az átfogó megoldások helyett inkább kockázatcsökkentéssel próbálkoznak.
Az amerikai légügyi felügyelet, az FAA „ritkának” nevezi az ilyen eseteket, ugyanakkor tavaly mintegy 330 füsteseményt regisztráltak az Egyesült Államokban; egy átfogó vizsgálat viszont ennek nagyjából a kétszeresét találta, és valószínű, hogy sok esetet egyáltalán nem jelentettek. Az incidenslistákon gyakran felbukkan az Airbus A320-as család.
A Kongresszus elé kétpárti törvényjavaslat került, amely speciális szűrők alkalmazását írná elő, és fokozatosan kivezetné a lecsapolt levegő használatát (tavaly egy hasonló kezdeményezést már elgáncsolt az iparági ellenállás). A Boeing 787-es például eleve olyan elektromos rendszert alkalmaz, amely teljesen megkerüli a bleed air-t. A WSJ által megszerzett e-mailek szerint ugyanakkor, amikor a Boeing a 787-es új levegőtisztító rendszerének marketingjét tervezte, egy vezető attól tartott, hogy ha ezt túlhangsúlyozzák, az ráirányítja a figyelmet a cég régebbi gépeinek gyengébb levegőminőségére.
Vagyis minden jel arra utal, hogy régóta ismert kockázatról van szó, amelynek kezelésében továbbra is hiányzik az iparági szintű átláthatóság és a következetes fellépés.
(Kép: Pixabay)
