Koherens rádiójeleket fogtak egy távoli, Földszerű bolygóról

2023 / 04 / 04 / Felkai Ádám
Koherens rádiójeleket fogtak egy távoli, Földszerű bolygóról
A tőlünk 12 fényévre elhelyezkedő planéta egy Földhöz hasonló sziklás bolygó – a felfedezés a remények szerint segíthet az idegen élet utáni kutatásban a távoli csillagrendszerekben.

A koherens rádiójel misztikusan hangzik, de mindenképp jelentős, sőt egyedülálló felfedezésről van szó – mint azt a Nature Astronomy-ban közzétett tanulmány (Coherent radio bursts from known M-dwarf planet-host YZ Ceti) írja, a Very Large Array (VLA) rádióteleszkóp megfigyelései alapján ezen jelek arra utalnak, hogy az YZ Ceti b jelzésű sziklás exobolygónak akadhat mágneses mezője – éppen úgy, ahogy a bolygónknak. A felfedezés azért jelentős, mert ha valóban ez a helyzet, akkor ez az első hasonló észlelés a csillagrendszerünkön kívül.

Mivel pedig a planetáris élet (legalábbis az általunk ismert formája) számára az ilyen mágneses mező, amely védi a bolygót a rendszer csillagának káros sugárzásától, elengedhetetlen feltétel, a módszer segíthet az élet kialakulása szempontjából megfelelő bolygókat is beazonosítani. Mint azt Joe Pesce, a tanulmány szerzője elmondta:

“Ez a kutatás nemcsak azt mutatja, hogy ennek a sziklás exobolygónak valószínűleg van mágneses tere, de ígéretes módszert is kínál további hasonló felfedezésekhez.”

Mint az fentebb tehát már szóba került, a mágneses mezők azért különösen érdekesek a csillagászok számára, mert ennek megléte utalhat arra, hogy egy bolygó lakható. Mágneses tér nélkül ugyanis a csillagokból származó energiával teli részecskék erodálhatják a bolygó légkörét, eltávolítva azt a gáztakarót, amely képes fenntartani az életet. Mint azt Pesce hozzátette:

"A potenciálisan lakható vagy életet hordozó világok más naprendszerekben való keresése részben attól függ, hogy meg tudjuk-e határozni, hogy a sziklás, Földszerű exobolygók valóban rendelkeznek-e mágneses mezővel.”

Meggyengült egy ponton a Földet védő mágneses mező – a kutatók kicsit aggódnak A South Atlantic Anomaly (SAA) elnevezésű “gyenge pont” a minket védő mágneses pajzson nem veszélyes, bár az űreszközeink fokozott figyelmet igényelnek. Kérdés, hogy az anomália nem valami súlyosabb probléma kezdete-e?

A szóban forgó planéta, az YZ Ceti b viszont egész biztosan nem lakható, mágneses tér ide vagy oda. A módszer kipróbálása érdekében ugyanis a kutatók extrém körülményeket kerestek, az YZ Ceti b pedig elég extrém bolygó, mivel nagyon közel van a csillagához, így a rajta uralkodó hőmérséklet már nem kedvez az élet kialakulásának. Az YZ Ceti b olyan közel kering a csillagához, hogy mintegy “felszántja” a csillagból kiszakadó anyagokat, és éppen ennek köszönhető, hogy sikerült ezt a mágneses mezőt azonosítani. A planéta mágneses mezője ugyanis a csillagból kiszakadt, elektromosan töltött plazmát visszalöki a csillag irányába, amely pedig fényes energia villanásokat produkálva kölcsönhatásba lép a csillag saját mágneses mezőjével. A kutatók tehát ezt a csillagon a fenti módon kialakult aurórát figyelték meg, amit a bolygóval való kölcsönhatás hozott létre.

Mindez azonban nem teljesen biztos egyelőre, mert teljesen az sem zárható ki, hogy az auróra valahogy a csillag saját működéséből következik – és ehhez nem volt szükség a bolygó mágneses mezőjével való interakcióra. A válasz kiderítéséhez további megfigyelések szükségesek, a kutatók azonban bíznak abban, hogy született egy új eszköz a Földön kívüli élet keresésére.

(Forrás: Independent, Live Science, Kép: Very Large Array, forrás: National Radio Astronomy Observatory)


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
A közvetítést úgy oldották meg, hogy a jelek a Voyager 1 útját is keresztezzék.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.