A klasszikus számítógépek visszavágnak a kvantumszámítógépeknek egy új algoritmussal

2022 / 02 / 14 / Bobák Zsófia
A klasszikus számítógépek visszavágnak a kvantumszámítógépeknek egy új algoritmussal
A kvantumfölényről szóló bejelentésekre egy új algoritmus megalkotásával válaszoltak brit kutatók, és bizonyították, hogy a 600 millió év helyett, amelyet a kvantumprogram tesztelői jósoltak a klasszikus számítógépeknek, valójában 73 nap alatt is megoldják a feladatot.

A kvantumfölény, vagy inkább kvantumelsőbbség elérése az egyik jelenlegi célja a kvantumszámítógépeken futtatott programokkal való kísérleteknek: ilyen módon bizonyítják a kutatók, hogy a kvantumszámítógépek sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudnak megoldani komplex számításokat, amelyekkel a hagyományos gépek nehezen, vagy egyáltalán nem boldogulnának. Mikor a Google 2019-ben először bejelentette a kvantumelsőbbség elérését, a becsléseik szerint az általuk elvégzett számítás a legerősebb szuperszámítógépnek 10 000 évébe telt volna. Később az IBM vitatta ugyan ezt a kijelentést, de a kísérletek azóta is zajlanak a kvantumrendszerek előnyeinek igazolására.

Kínai kutatók, Csien-Vej Pan, a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem professzorának vezetésével két esetben is alátámasztották a sejtéseket, miszerint bizonyos mintavételezési eljárásokat a kvantumszámítógépekkel olyan rövid idő alatt lehet megoldani, ami messze felülmúlja a klasszikus módszereket, egy 2020 decemberében a Science-en publikált tanulmány szerint pedig egy speciális, kifejezetten a kvantumszámítógépek hatókörébe tartozónak vélt számítást, az úgynevezett Gaussian bozon mintavételezést olyan gyorsan lehet a kvantumgépeken lefuttatni, aminek a klasszikus algoritmusok a nyomába sem érnek. A Csiucsang kvantumszámítógép prototípus 200 másodperc alatt futtatta le a programot, ami, a becslések szerint, 600 millió évig tartott volna a Fugakunak, ami jelenleg a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógép a világon.

A Gaussian mintavétel a fotonok útjának előrejelzéséről szól, amit a bozonok szétszóródása után igyekeznek meghatározni: ez a bozon mintavételezés egyik, fotonokra vonatkoztatott verziója. A bozon mintavételezés modelljét Scott Aaronson és Alex Arkhipov alkotta meg 2011-ben azzal a céllal, hogy a kvantumszámítások hatékonyságát mérjék: a lényege, hogy egy lineáris interferométerben az útjukról eltérített, szétszórt bozonok érkezési helyét megbecsüljék, vagyis a valószínűségi elosztást próbálják meghatározni. A fotonok fénytörő lencséken keresztül haladva bonyolult utat járnak be a berendezésben, aminek komplexitását tovább növeli a tény, hogy a részecskék az összefonódás állapotába is kerülhetnek. A hálózat áttekintése és a végső kimeneti értékek becslése a hagyományok szerint a kvantumszámítógépek számára sokkal könnyebb feladatot jelent, sőt, a klasszikus módszerekkel akár megoldhatatlan probléma is lehet, legalábbis a modell megalkotói így gondolták.

A Csien-Vej Pan vezette kísérletre válaszul lefolytatott vizsgálat, amelyet a Bristol Egyetem, az Oxford, az Imperial College London és a Hewlett-Packard Enterprises szakértői végeztek el, viszont (részben) cáfolta ezt az elképzelést és bizonyította, hogy a megfelelő módszerekkel a klasszikus számítógépek is felvehetik a versenyt a kvantumprogramokkal. A kutatók módszere az egyszerűsítésen alapult: felmérték, hogy melyek azok a részek a Gaussian bozon mintavételezési folyamatot megoldó számításokban, amelyeket hatékonyabbá lehet tenni matematikai módszerekkel. A fotonok útját leíró hálózatban felfedezett minták és más egyszerűsítések segítségével olyan algoritmust hoztak létre, amivel jelentősen lerövidült a feladat elvégzésének ideje,

ezzel a módszerrel két és fél hónap (73 nap) alatt sikerült a végére érni a mintavételnek egy százezer magos szuperszámítógépen.

A 73 nap ugyan jelentősen több, mint a Csiucsang által elért 200 másodperc, de a becsült 600 millió évnél mégis nagyságrendekkel kevesebb, emellett a százezer magos számítógép messze nem a legerősebb a jelenleg elérhető példányok közül, a Fugaku például körülbelül 7,5 millió magos.

A kísérlet eredményének igazi jelentősége viszont nem is annyira a klasszikus számítógépek hatékonyságának bizonyítása vagy növelése, hanem annak pontosabb meghatározása, hogy hol az a pont, ahol meg lehet húzni a kvantumelsőbbség határát, vagyis mikor lehet kijelenteni, hogy a kvantumszámítógépek képességei valóban utolérhetetlenül meghaladták a hagyományos módszereket. A tanulmány szerzői szerint ez létfontosságú a kvantumgépek előnyeinek felmérésében, és az algoritmusok referenciapontként szolgálhatnak azoknál a kísérleteknél, amelyek a jövőben a kvantumelsőbbség elérését célozzák.

"A klasszikus számítógépek, legalább még egy darabig, visszavághatnak"

- mondta Aaronson, a bozon mintavételezési modell egyik megalkotója a tanulmány kapcsán - "Ezek a fajta fejlesztések azt üzenik a kísérleteket végzőknek, hogy jobban kell igyekezniük, ha a kvantumelsőbbségüket meg akarják őrizni és fejleszteni a jövőben."

(APS Physics, Fotó: Getty Images/gorodenkoff)

A világ leggyorsabb MI szuperszámítógépét építi meg a Facebook anyavállalata a metaverzum létrehozásához A szuperszámítógép a Meta szerint arra is képes lesz, hogy több száz nyelv között fordítson valós időben, ezzel eltörölve a nyelvi akadályokat a virtuális valóságban.


Szó szerint faragni lehet a fényt ezzel a nanoeszközzel!
Szó szerint faragni lehet a fényt ezzel a nanoeszközzel!
„Ha a fényt ilyen hatékonyan és dinamikusan tudjuk irányítani, akkor gyakorlatilag bármit megtehetünk vele.”
Hihetetlen, őrület, de élő madarakra is lehet adatot menteni!
Hihetetlen, őrület, de élő madarakra is lehet adatot menteni!
Furán hangzik, pedig igaz.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.