A The New York Times hívta fel rá a figyelmet, hogy a járvány miatti otthonülés elhozta egy egészen újfajta "művészet" felemelkedését, amit angolul art recreationnek neveznek. Hogy magyarul létezik-e rá kifejezés, nem tudjuk, de szerintünk a "sufniművészet" elég pontosan körülírja, miről van szó: klasszikus festmények parafrázisáról, kizárólag hétköznapi, otthon is megtalálható eszközök segítségével.

Maga az ötlet persze nem akkora újdonság, de a járvány kétségkívül hatalmas lökést adott az ilyen képek terjedésének. A The New York Times megkereste a trend elindítóját, aki azt mondta, hogy mindössze néhány hét alatt több mint 24 ezer "pályamű" érkezett a hashtagre, amivel elkezdte kiposztolni a képeket. A holland Anneloes Officier eredetileg a @tussenkunstenquarantaine Instagram oldalon kezdte el összegyűjteni a kreatív alkotásokat, amik azóta elárasztották az internetet, és jelenleg már #mettwinning, #betweenartandquarantine és #gettychallenge néven is terjednek.

Utóbbi utal arra, hogy a kihívásba jónéhány múzeum is beszállt, a Louvre, a Metropolitan, a Rijkmuseum és a Getty múzeum is posztolt ilyen képet. Ahogy látható, a vécépapír, mint a koronavírus-járvány szimbóluma, sok képen kiemelt szerepet játszik, de a kihívásnak nem feltétele, hogy legyen a képen vécépapír.

A The New York Times szerint a sufniművészet eredetileg Nina Katchadouriantól származik, aki már 2010 óta készíti "Lavatory self-portraits in the flemish style" képeit, amiken repülőgépek vécéiben rekonstruálja a híres flamand festők képeit.

És hogy miért csinálják? Nagyjából azért, amire elsőre tippelnénk. A lap megkérdezte az egyik kép készítőjét, Francesco de Graziát, hogy miért öltözött Caravaggio egyik festményének. A 25 éves szicíliai gitárművész elmondta, hogy mivel az összes koncertet és művészeti eseményt lemondták, rengeteg szabadideje lett, és nem nagyon van jobb dolga, mint hogy festménynek öltözzön. A képek készítői arról is beszámoltak, hogy ez egyfajta terápia is számukra, ami segít kiszakadni nekik a mostanában igencsak lehangoló valóságból.

Az "élő festmények" egyébként jóval hosszabb múltra tekintenek vissza, mint az internet, a The New York Times szerint egy csapat itáliai komédiás már az 1760-as években azzal szórakoztatta a közönségét, hogy élőben rekonstruálták Jean-Baptiste Greuze "A falusi menyasszony" című festményét egy pantomim balettben.