A tudósok eddig is gyanították, hogy az aljasan szomorú létnek, vagyis az életközépi válságnak a középkorú embereknél genetikai okai lehetnek, és erre Blanchflower professzor kutatása újabb bizonyítékkal szolgálhat. Az eredmény szerint az emberek boldogságérzete egy U-alakú görbe szerint változik az életkor előrehaladtával, amelynek legalacsonyabb pontja a negyvenes évek végére tehető.

Az U-alakú görbe pedig minden országban kimutatható függetlenül attól, hogy az átlagkereset magas-e vagy az alacsony, illetve hosszú vagy relatíve rövid-e a várható élettartam.

Blanchflower professzor azt is hozzátette a Telegraph-nak adott interjúban, hogy főemlősökön végzett vizsgálatok is hasonló eredménnyel zárultak, és ezek szerint a boldogság görbe egy univerzális állandónak tűnik. A kutató kiszámolta azt is, hogy mikor érzik a legkutyábbul magukat az emberek: ezek szerint a fejlett világban a mélypont 47,2 évesen várható, a fejlődő országokban pedig 48,2 évesen süllyed kedélyünk a búvárbéka feneke alá.

Hazánk is a mintaadók közt volt, ráadásul a fejlett világ adatait gyarapítottuk. A tanulmány a jóléttel és általános közérzettel kapcsolatos több statisztikát is alapul vett, mint például az Európai Életminőség felmérés 2003-2016 eredményeit, vagy a háztartások pénzügyi helyzetével való elégedettséget.

(Kép: Pixabay)