Az első felvételek

A szonda tavaly nyáron indult hét hónapos útjára, a NASA Perseverance roverével és az Egyesült Arab Emírségek Űrügynöksége Hope orbitális szondája indításával egy időben, melyek közül a Hope azóta szintén megérkezett a vörös bolygóhoz. 

Az öt tonnás kínai szonda fedélzeti kamerái pazar rálátást biztosítanak az alant forgó marsi felszínre.

A CCTV állami műsorszolgáltató által közzétett felvételek olyan részletesek, hogy a különféle kráterek és akár a bolygó vékony légköre is kivehető a felvételeken.

Leszállás előtt keringés

Kína követi az amerikaiak által a hetvenes évek közepén sikerre vitt Viking leszállóegységeknél alkalmazott stratégiát, mely szerint először keringenek a bolygó körül, és csak később küldik le a leszállóegységet a felszínre.

Most egyelőre valószínűleg a felderítés időszaka következik, de a Tienven-1 elsődleges tervezett földet érési helyszíne egy marsi síkság a Naprendszer legnagyobb, 3300 kilométer átmérőjű, Utopia nevű meteorkráterében. Ez a síkság a Mars egyenlítőjétől északra található. A kínai küldetés marsjárója jóval kisebb, mint a Perseverance, és még nem árulták el a nevét. Nagyon hasonlít a NASA Spirit és Opportunity roverjeire a 2000-es évekből, a súlya körülbelül 240 kg, és kihajtható napelemek működtetik.

A pontosabban rover májusban próbál majd leszállni a Mars felszínén. Ha a rendkívül veszélyes leszállás sikeres lesz, a marsjáró körülbelül három Földi hónapot dolgozhat majd a Vörös Bolygó talajának és légkörének tanulmányozásán, Kína pedig a harmadik olyan országgá válhat, mely a Szovjetunió és az Egyesült Államok után képessé vált landolni a Mars felszínen.

A Tianwen-1 Kína hatalmas űr-ambícióinak bizonyítéka. Ha minden a tervek szerint halad, az ország az közeljövőben létrehozhatja saját űrállomását is Föld körüli pályán. Az űrverseny nemhogy folytatódik, de most kezd igazán beindulni. A két világhatalom fej-fej mellett halad, és már a kisebb, új jelentkezők is komoly tervekkel, illetve sikerekkel rendelkeznek.

Vízgőz a légkörben

Brit Open University tudósai vízgőz nyomait észlelték a marsi légkörben, a ritkás légkörön keresztül érkező fény elemzése során. Ez utalhat arra is, hogy a régmúltban élet létezhetett a vörös bolygón. A ma a Marson található víz a bolygó sarki jégsapkáiban a felszín alatt van, valamennyi pedig folyamatosan párolog, és a légkörben is megfigyelhető hidrogén utal rá.

A felfedezést az Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkoszmosz orosz űrügynökség közös Mars-missziójának ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondáján található Nadir and Occultation for Mars Discovery (NOMAD) műszer segítségével tették. Az eredményt a Science Advances című tudományos folyóiratban tették közzé.