Dicstelen lista

A dolog a Rhodium Group agytröszt most megjelent, 2019-es jelentéséből derült ki, és a BBC számolt be róla. A legnagyobb kibocsátókat rangsoroló lista második helyén az USA áll 11 százalékkal, a harmadik India 6,6 százalékkal, a negyedik az Európai Unió 6,4 százalékkal, majd Indonézia (3,4 százalék), Oroszország (3,1 százalék), Brazília (2,8 százalék) és Japán (2,1 százalék) következnek. 

A tudósok sokféleképpen, több forrásból is megbizonyosodtak már róla, hogy a most zajló klímaváltozás a szén-dioxid és a metán üvegházhatású gázok kibocsátásához kapcsolódik. Ezek a gázok képesek csapdába ejteni a napsugarakból származó hőt a Föld felszíne közelében, éppen ahogy egy üvegház üvegfalai bent tartják a meleget. A légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségének apró változásai is globálisan jelentős klímaváltozást eredményezhetnek.

Kína kibocsátása több mint háromszorosára nőtt az elmúlt harminc év alatt - tette hozzá az amerikai Rhodium Group jelentése.

Ez nem is olyan meglepő, ha számításba vesszük, hogy Kínában rengeteg szénerőmű működik, összesen 1058, ami több mint a világon található ilyen erőművek fele. Az ország saját vállalása szerint 2060-ra érheti el a nettó zéró üvegházhatású gáz kibocsátást.

Fogadkozó vezetők

Ahogy mi is beszámoltunk róla, nemrég Joe Biden a Föld napja alkalmából klímacsúcsot hívott össze, ahol a világ negyven vezetője két napon át tárgyalt a klímaváltozással összefüggő problémákról és a lehetséges válaszlépésekről. Hszi Csin-ping kínai elnök akkor arról beszélt, hogy szigorúan korlátozza majd a szénfelhasználást a következő ötéves terv alatt, majd utána elkezdik a szénerőművek leállítását is. 

"Ez fontos stratégiai döntés azon a felelősségtudatunkon alapul, ami szerint az emberiség közös jövőjének érdekében kell közösséget építenünk, valamint saját igényünkön a fenntartható fejlődés biztosítására" - mondta akkor Hszi elnök.

Az ipari forradalom előtt körülbelül 280 darab szén-dioxid-molekula esett minden egymillió atmoszférában található molekulára, az ebből képzett arányszám-mértékegységet nevezzük ppm-nek (parts per million). Az USA Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatalának (NOAA) adatai szerint 2018-ban a globális átlagos CO2-szint 407,4 ppm volt, ami több mint 100 ppm-rel magasabb, mint az elmúlt 800 ezer évben bármikor. A légköri szén utoljára 3 millió évvel ezelőtt lehetett a mai szinten.

(Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Biden két napos Föld napja online klímacsúcsának eredményei A rendezvényt Joe Biden hívta össze a Föld napja alkalmából, és a világ negyven vezetője csütörtöktől két napon át tárgyalt a klímaváltozással összefüggő problémákról és a lehetséges válaszlépésekről.

Bill Gates részben a Bitcoint okolja a klímaváltozás miatt Amint a bitcoin új csúcsok felé mozdul, Bill Gates milliárdos filantróp riasztó képet fest a kriptopénz feltűnően magas szén-dioxid-kibocsátásából fakadó ökológiai lábnyomáról, ami a jövőben csak súlyosbodni fog, mivel a világ legnagyobb kriptopénzének elfogadása a várakozásoknak megfelelően szárnyal.

IoT a klímaváltozás elleni küzdelemben Az ipari forradalmat és az azt megalapozó technológiát nevezhetjük nyugodtan eredendő bűnnek is, ha az ember okozta éghajlatváltozás okait keressük. Ironikus módon, egy újabb ipari forradalom és annak új technológiái lehetnek az orvosság a bajokra, melyeket az emberiség ma elszenved az antropogén (ember okozta) globális felmelegedés képében.