Egyre több, mára kihalt állat maradványa kerül elő jellemzően az Északi-sarkkörön túl, aminek az az oka, hogy az Arktisz gyorsabban melegszik. A mostani lelet például közel található ahhoz a helyhez, ahol Sasha-t, a világ egyetlen bébi gyapjas orrszarvújának tetemét fedezték fel 2014-ben – írja a BBC. Sasha a tudósok szerint olyan 34 000 évvel ezelőtt élhetett. De Szibériában az elmúlt években találtak még mamutot, más gyapjas orrszarvúkat, többféle állat kölykét – például barlangi oroszlán kölyköket is.

A gyapjas orrszarvú annyiban emlékeztet a ma is élő orrszarvúra, hogy ennek is két hatalmas tülke volt, az első akár 1 méter hosszúra is nőhetett. Ám a gyapjas orrszarvú hosszú, tömött szőrzetet növesztett a hideg miatt, és a mai orrszarvúnál némileg mélyebben hordta a fejét.

A mostani lelet tehát egy jégkorszakban élt gyapjas orrszarvútól származik, és a helyiek fedezték fel Jakutföldön még augusztusban, ahol a szibériai örökké fagyott talaj, a permafroszt helyenként már olvadásnak is indult a felmelegedés hatására. Mivel az állat legtöbb belső szerve épen maradt, ezért ez az egyik legjobb állapotú lelet, amely ebből a régióból került elő. Mivel az útviszonyok eddig nem tették lehetővé, a lelet elszállítására ebben a hónapban fog valamikor sor kerülni. A szakértők ezután fogják majd a maradványon elvégezni a radiokarbonos kormeghatározást. Annyit azonban már most is tudni, hogy az állat a késő-pleisztocén idején élt, vagyis a 20 000 és 50 000 évvel ezelőtti idősávban. Halálakor az orrszarvú 4-5 éves lehetett, és a szakértők szerint valószínűleg vízbe fúlt.

Az állatnak nem csak az emésztő- és nemi szervei, valamint helyenként a szőrzete maradt épen, de az egyik tülke is, ami különösen nagy ritkaság, mivel ez gyorsan le szokott bomlani. A tülkön talált nyomok alapján egyébként ezt az állat élelemszerzésre használta. A gyapjas orrszarvúra egyébként őseink vadásztak a jégkorszakban, és még barlangfestményeken is megjelenítették ezt az állatot.

(Címlapkép/nyitókép: wikpedia)

További cikkek a Rakétán:

A sokáig rettegett másfél Celsius foknyi felmelegedést öt éven belül elérhetjük Pár éve a tanulmányok még arra figyelmeztettek minket, hogy ha nem csökkentjük globális szinten a károsanyag kibocsátást 2030-ig, akkor a Föld 1,5 Celsius fokkal melegebb átlaghőmérsékletre forr fel az ipari forradalom előtti állapothoz képest. Most úgy tűnik, hogy a bűvös 1,5 Celsius fok átlépése jóval közelebb van hozzánk, mint ahogy akkor számolták.

2019 legizgalmasabb őslénytani leletei A most következő listában számba vesszük az elmúlt esztendőben előkerült legizgalmasabb fosszíliákat, az őslénytan igazi szenzációit.

A jövő a paleontológusok munkáját is alaposan felforgatja Az antropocén időszak korábban sosem látott kövületeket hoz, ez mégsem jelent felhőtlen örömhírt a paleontológusoknak.