Habár szezonálisan legalább egyszer illik zenés-táncos temetést rendezni a kriptovalutáknak, és legfőképp az egész valuta zászlóshajójának, a bitcoinnak, az biztos, hogy a bitcoin ismét hatalmasat zuhant – ahogy arról már korábban is írtunk. Mindez pedig kihatással van az egész piacra és minden kapcsolódó intézményre. Az ilyen krízishelyzetekben pedig időnként érdekes dolgok derülnek ki – és nincs ez másképp most sem.

Másfél éve nem volt ennyire alacsony a bitcoin árfolyama A kriptovaluta értéke csütörtök reggel már 26 ezer dollár alatt is járt, ami utoljára 2020 decemberében fordult elő.

Az egyik legnagyobb csereplatform, a Coinbase Global negyedéves üzleti jelentése elég szívszorító olvasmány, amennyiben az embernek bármiféle érdekeltsége akad ebben a cégben. A cég a negyedévet 430 millió dollár veszteséggel zárta, és a havi felhasználók száma is 19 százalékkal esett vissza. Azonban, ami sokakat talán meglepetésként érhet, kiderült a jelentésből az is, hogy egy csődeljárás esetén előfordulhat, hogy a Coinbase fiókokhoz csatolt felhasználói tárcákban található kriptovaluta is elúszik, és a felhasználók nem kizárt, hogy emiatt semmiféle anyagi kártérítésre sem jogosultak – számol be róla a Fortune.

A Coinbase esetén a felhasználók összesen 256 milliárd dollárt tárolnak a platformon, ennek egy részét kriptóban, egy másikat „hagyományos” fiat pénzben. A Coinbase szerint azonban egy esetleges csődeljárás esetén a folyamat érintheti a felhasználói kriptovalutákat is, magyarán ezek zárolásra kerülnének. A felhasználók ez esetben olyan hitelezők lennének, akiket nem véd semmiféle garancia (general unsecured creditor), vagyis semmiféle követelésre sem jogosultak a veszteségeik miatt.

Na de nem épp az a kriptovaluta lényege, hogy elidegeníthetetlen, abszolút, és a tulajdonos „látszik” a blokkláncon? Elméletileg igen. A Fortune cikkéből azonban kiderül, hogy ha a Coinbase-en nyitunk egy felhasználói fiókot, és azon tároljuk a kriptovalutát, akkor ezt a tárcát a platform kontrollálja – magyarán felhasználóként feladjuk a tárca kizárólagos birtoklásának egy részét. Ennek oka, hogy a tárcához szükséges bonyolultabb jelszót a Coinbase tárolja, így nekünk csak egy kényelmesebb/hagyományosabb jelszót kell megjegyeznünk. Mindez ugyanakkor azzal is jár, hogy szélsőséges esetben (mint amilyen egy csődeljárás) a platform dönti el, hogy hozzáférünk-e a tárcánkhoz vagy sem.

5/ This disclosure makes sense in that these legal protections have not been tested in court for crypto assets specifically, and it is possible, however unlikely, that a court would decide to consider customer assets as part of the company in bankruptcy proceedings...

— Brian Armstrong - barmstrong.eth (@brian_armstrong) May 11, 2022

Mint fentebb olvasható, Brian Armstrong, a Coinbase alapító vezérigazgatója igyekezett lehűteni a kedélyeket a Twitteren. Mint leírja, a kitételre a felhasználói tárcákkal kapcsolatban nem azért volt szükség, mert a vállalat készül csődbe menni, hanem egy új szabályozás miatt, amely azokat a cégeket érinti, amelyek kriptovalutát tárolnak az ügyfeleiknek. Armstrong szerint tehát a jelentésben szereplő kitételre azért volt szükség, mert ezeket a felhasználói fiókokat érintő jogi védelem még sosem volt specifikusan a kriptovaluták esetén letesztelve bírósági környezetben. Így aztán elképzelhető, még ha nem is túl valószínű, hogy egy csődeljárás esetén a bíróság a felhasználói kriptovaluták mellett dönt még akkor is, ha ezzel árt a felhasználóknak.

Mit jelent mindez? Lényegében annak beismerését a platform részéről, hogy a kripto-eszközöket egy csőd esetén nem igazán védi semmi. Ez egyébként egy nagy különbség a hagyományos, bankban tárolt befektetési eszközök és a kriptók között – a bankszámlákat ugyanis valamilyen módon a legtöbb országban védik a nemzeti bankok. Magyarországon például az MNB oldala fel is sorolja az általa nem felügyelt befektetéseket, amelyekre nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítása Alap, valamint a Befektető-védelmi Alap garanciája sem. Mint az MNB fogalmaz:

"A kriptovaluták vonatkozásában teljes mértékben hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés esetén védenék a fogyasztók érdekeit. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem biztosítja. Az ilyen eszközöknek nem egy kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkező intézmény a kibocsátója, hanem a felhasználók közössége. Az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően az MNB és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki.

Ha a nyilvántartásokban vagy a tranzakció lebonyolításában probléma adódik (pl. a rendszer egy tagjának szándékos visszaélése esetén), a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet lebonyolítását, vagy az ügyfélkárok megtérítését. Az elszenvedett esetleges veszteségek miatti jogvitákat az érintett ügyfelek polgári peres eljárás keretében rendezhetik vagy – bűncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak."