Kiderült, az emlékeket nem csak az agyunk tárolja

2024 / 11 / 10 / Felkai Ádám
Kiderült, az emlékeket nem csak az agyunk tárolja
Egy kísérlet során eléggé egyértelmű módon sikerült bebizonyítani, hogy a többi testi sejtünk, nem csak az agyi sejtjeink, képesek emlékezni.

Elég meglepő, de egy mostani kutatás szerint a memóriafunkciók nem kizárólag az agysejtek sajátjai. Nikolay V. Kukushkin, a New York-i Egyetem kutatója által vezetett tanulmány alapján ugyanis az agyon kívüli sejtek is rendelkezhetnek emlékezőképességgel. Mindez természetesen új megvilágításba helyezheti a tanulás és a memória működésének megértését, a gyakorlatban pedig, hála ennek a felfedezésnek, fejleszthetjük a tanulási módszereket, és a memóriával kapcsolatos betegségeket is talán hatékonyabban tudjuk majd kezelni.

Eddig tehát mindenki úgy hitte, hogy a memória és a tanulás kizárólag az agyhoz és annak sejtjeihez kapcsolódik. Kukushkin kutatása azonban némileg ellentmond ennek. Mint elmondta:

“A kutatásunk szerint a test más sejtjei is képesek tanulni és emlékezni.”

A kutatók azt az alapvetést hívták segítségül, hogy az információ jobban rögzül, ha azt bizonyos időközönként ismételjük át, nem pedig egyetlen intenzív munkamenetben próbáljuk bebiflázni – ezt nevezik tömörítési hatásnak. A laboratóriumban pedig a kutatók nem agyi emberi sejteket, különösen ideg- és vesesejteket tettek ki olyan ellenőrzött kémiai impulzusoknak, amelyek hasonlítottak az agysejtek által a neurotranszmitterek útján kapott jelzésekhez. Meglepő módon ezek a nem agyi sejtek aktiváltak egy “memóriagént” – ugyanazt a gént, amelyet az agysejtek használnak a minták felismerésére és az emlékek kódolására szolgáló kapcsolatok megerősítésére. A kutatók a folyamat nyomon követésére úgy alakították át ezeket a sejteket, hogy egy világító fehérjét termeljenek, ami jelezte, amikor a memóriagén aktívvá vált.

A kísérletek bebizonyították, hogy a nem agyi sejtek a neuronokhoz hasonlóan képesek különbséget tenni az ismétlődő és az állandó kémiai jelek között. Azok a sejtek, amelyek időközönként kaptak impulzusokat, erősebben aktiválták a memóriagént, és hosszabb ideig fenntartották ezt az aktivációt, mint azok, amelyek folyamatos stimulációt kaptak, hasonlóan tehát az agysejtek tömörítési hatásához.

“Ez bizonyítja, hogy az időszakos ismétlésből való tanulás képessége nem kizárólag az agysejtek sajátja, hanem lehet, hogy minden sejt alapvető tulajdonsága”

– fogalmaz Kukushkin.

Ezek az eredmények nemcsak a memóriamechanizmusokról árulnak el vadonatúj dolgokat, hanem új orvosi alkalmazási lehetőségeket is felvetnek. A memória kialakulásának alaposabb vizsgálata ugyanis hozzájárulhat a tanulási stratégiák fejlesztéséhez és a memóriazavarok kezeléséhez. Emellett az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben az egészségügyi ellátás során figyelembe kell venni, hogy más sejttípusok is “emlékezhetnek” bizonyos tapasztalatokra – ilyenek lehetnek, hogy a hasnyálmirigy-sejtek miként reagálnak a korábbi glükózmintázatokra vagy a rákos sejtek a kemoterápiára.

(Kép: Nikolay V. Kukushkin)


Fedezze fel a teljesen elektromos Porsche Macant! Tegye egyedivé, konfiguráljon most!
Legyen szó városi használatról vagy ingázásról, a teljesen elektromos Macan elemében van mindenhol, különösen, ha az egyéniség is számít. Az új modell mindenhol hirdeti a megújulás diadalát.
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Visszatért a halálból hét diák, miután megfagytak a Præstø Fjord jeges vizében
Visszatért a halálból hét diák, miután megfagytak a Præstø Fjord jeges vizében
Néha előfordul, hogy egy életben nem csak egyszer hal meg az ember. Csodáról szó sincs, ez esetben tudományos magyarázat is alátámasztja a történteket.
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.