2020 márciusában hatalmas, Grönlandnál háromszor nagyobb területen vékonyodott el az ózonréteg az Arktisz felett, ami a meteorológusok mérései alapján azt jelentette, hogy az adott helyen 90 százalékkal csökkent a Földet védő ózon mennyisége. Ezzel a lyuk minden valószínűség szerint rekordernek számított északon, és bár a tudósok sietve tisztázták, hogy nem fog tartósan megmaradni, és nem is jelent veszélyt az emberi szervezetre, azért némileg aggasztónak tűnhetett, hogy az eredetét nem sikerült tisztázni. Mindez annyiban is rejtélyes, hogy bár délen megszokott a lyuk szezonális kialakulása, észak felett az ózonréteg eddig jóval ellenállóbbnak bizonyult. Egyébként a déli lyukkal kapcsolatban sem teljesen derűs a helyzet, hiszen, mint arról mi is írtunk, úgy tűnik, az idén a déli lyuk is szép nagy lesz.

Már a nyakunkon lenne a világvége, ha annak idején nem tiltják be a halogénezett szénhidrogén-származékokat A kutatók a montreali jegyzőkönyv hatásának vizsgálatakor arra jutottak, hogy a CFC-k betiltása nélkül már felperzselődött volna a bolygó, és a klímaválság ellen esélyünk sem lenne.

Az északi lyuk tavaly tavasz elején nagyjából el is tűnt, de a kutatók nem zárják ki, hogy a jövőben sokkal gyakrabban jelenjen meg. A jelenséget a tudósok számítógépes szimulációkkal vizsgálták, melyekhez műholdas adatokat használtak fel. Az eredmények alapján a Csendes-óceán északi részén a vízfelszín magasabb hőmérséklete csökkentheti az Arktiszon fújó nyugati szelek hőmérsékletét. Ezek a szelek nagy magasságban fújnak téltől nagyjából tavaszig, ám a modellek szerint ha elég sokáig eléggé lehűlnek, akkor beindíthatják a sztratoszférában a felhőképződést. Ezek a felhők pedig (egyébként mindkét sarok felett) kulcsösszetevői az ózonmennyiség csökkenésének.

Mindebből két következtetés vonható le a kutatók szerint: az egyik, hogy még mindig sok ózonmennyiséget csökkenthető anyag található a légkörben, melyek elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a 2020-as lyukat kialakítsák északon. A másik pedig, hogy amíg hasonló anomáliák, mint a Csendes-óceán északi részén tapasztalható felszíni vízréteg melegedése előfordulhatnak, addig a lyuk ismét megjelenhet. Az egyelőre nem jelenthető ki biztosan, hogy a vízréteg hőmérsékletének az emelkedése mögött emberi tevékenység áll, de ahogy a bolygó óceánjai egyre több hőt kénytelenek elnyelni a globális felmelegedés miatt, úgy igen valószínű lehet, hogy az Arktisz felett is újabb és újabb lyukak alakuljanak ki.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Titokzatos, ózonréteget károsító anyagot detektáltak az atmoszférában A vegyianyagnak a kutatók szerint nincsen semmilyen ismert ipari felhasználási módja, így rejtély, hogy a kelet-ázsiai gyárak környékén miért nőtt meg a koncentrációja az elmúlt években.

Minden óvintézkedés ellenére nőtt a troposzféra ózonmennyisége az elmúlt 20 évben Egy amerikai-francia kutatócsoport húsz év adatait elemezte a troposzféra, vagyis a légkör alsó tizenkét-tizenöt kilométeres rétegének ózontartalmáról. A troposzféra ózonja nem azonos a sztratoszféráéval, előbbi ugyanis környezetkárosító hatású.

Minden ötödik ember a légszennyezettség miatt halt meg 2018-ban Egy új tanulmány adatai szerint 2018-ban a a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó légszennyezés miatt halt meg minden ötödik ember a világon. Mindösszesen 8,7 millió ember vesztette életét ezzel összefüggésben.