Ki mondja meg, mi a megbízható hír? – A BBC, a Meta és több nagy cég jelentkezik a feladatra

2024 / 02 / 11 / Felkai Ádám
Ki mondja meg, mi a megbízható hír? – A BBC, a Meta és több nagy cég jelentkezik a feladatra
Ki őrzi az őrzőket? Vagyis: ki mondhatja meg, hogy mi a dezinformáció és mi a megbízható hír? Megvizsgáljuk, hogy a médiaipari és a technológiai óriások együttműködése, a Trusted News Initiative megoldhatja-e a dezinformáció problémáját, és ha nem, akkor mi lehet a megoldás.

Álhír, dezinformáció – mind olyan kifejezések, amelyeket az elmúlt évtizedben rengetegszer hallhattunk. A szándékos álhírterjesztés, a dezinformáció kapcsán az első nagyobb esemény a Krím-félsziget 2014-es orosz inváziója volt, valamint ezt követően a 2016-os amerikai választásokba történő beavatkozás. Azóta számos transzatlanti szervezet dolgozik aktívan ezen fenyegetések ellen különféle stratégiákkal, beleértve a leleplezést, az ilyen híreket már eleve megelőző leleplezést, valamint a rosszindulatú kampányok deplatformálását. Úgy tűnik azonban, hogy hiába ezek az erőfeszítések – a félretájékoztatás egyre csak szaporodik, miközben az elkövetők taktikája egyre kifinomultabb.

Mindezen nyilván nem fog segíteni a mesterséges intelligenciával egyre könnyebben és egyre megtévesztőbbre generálható tartalomdömping, ezért talán nem árt megvizsgálni, hogy mit sikerült eddig elérni, és mit nem. Valamint, hogy mi lehet a (spoiler) sikertelenség oka.

TNI

Az álhírek elleni küzdelem egyik bástyájáról az átlagos hírfogyasztó valószínűleg nem igazán hallott annak ellenére sem, hogy a legnagyobb hírszolgáltatók és techcégek állnak mögötte – ez a Trusted News Initiative vagy röviden csak TNI. A TNI – mint az a szervezet honlapján olvasható – a BBC által vezetett koalíciót jelenti, amely számos globális partnert foglal magában, köztük olyan szervezeteket, mint például az AP, az AFP, a CBC/Radio-Canada, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége, a Financial Times és az Information Futures Lab, valamint olyan technológiai óriásokat, mint a Google/YouTube, a Meta, a Microsoft és a Twitter.

A kezdeményezés azonban nem torpan meg az Egyesült Királyságban, sőt még Európán is túlmutat, mivel több prominens médium bevonásával immár valóban interkontinentális szervezetről beszélünk. Ilyen nagyobb médiumok közé tartozik a The Hindu, a The Nation Media Group, a Thomson Reuters, a The Washington Post, valamint számos elismert kiadvány és műsorszolgáltató olyan országokból, mint Indonézia, Pakisztán, India, Ausztrália vagy éppen Japán.

A TNI célja saját bevallása alapján, hogy erősítse az olvasóközönség bizalmát, és hatékony stratégiákat dolgozzon ki a dezinformáció terjedése ellen. A szervezet erőfeszítései sokrétűek: a félretájékoztatás legkárosabb esetei elleni gyors reagálásra, a félretájékoztatás tendenciáinak elemzésére, a médiaműveltség javítására, valamint a közvélemény jobb tájékoztatása érdekében értékes ismeretek megosztására összpontosít. A kezdeményezés célja a dezinformáció elleni küzdelem technológiai megoldásainak a fejlesztése is. A médiaszervezetek és közösségimédia-platformok egyesítése révén a TNI az egyetlen olyan fórum világszerte, amely a dezinformáció kihívásainak valós idejű megoldására törekszik, bemutatva kollektív elkötelezettségét az információk integritásának megőrzése iránt szerte az egész glóbuszon.

A TNI erőfeszítései kiterjednek egy korai figyelmeztető rendszer kifejlesztésére a szervezetek közötti gyors félretájékoztatási riasztások, médiaoktatási kampányok, szavazók tájékoztatása érdekében. A szervezet emellett olyan külső projekteket támogat, mint a Project Origin és a Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) a tartalommanipuláció elleni küzdelem és a digitális médiaforrások hitelesítése érdekében.

Mindez talán nem csak jól, de kifejezetten szükségesnek is hangzik, de akkor mégis mi a probléma? Erre a kérdésre három válasz is adható:

Először is, ahogy a cikk elején elspoilereztük, a Carnegie Endowment for International Peace, az ismert nemzetközi béketörekvésekkel foglalkozó nonprofit kutatóintézet 2022-es elemzése szerint a dezinformációt nem sikerült csökkenteni, másrészt kérdéses hogy mennyiben jó, ha kereskedelmi cégek mondják meg globális léptékben, hogy mi a megbízható hír, végül pedig kérdés az is, hogy éppen a TNI tagjai mennyire mentesek a dezinformáció terjesztésétől – magyarán Alan Moore-ral szólva:

Ki őrzi az őrzőket?

Az biztos, hogy a TNI-t magát elég sok kritika éri főleg a konzervatív oldalról – mint az Influence Watch, az amerikai konzervatív agytröszt, a Capital Research Center által működtetett honlap írja: 2020 decemberében a TNI a káros COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos félretájékoztatás elleni küzdelemre helyezte a hangsúlyt, és figyelmeztette partnereit az életveszélyes dezinformációkra. Ez a fordulat azonban 2021 júniusában egy körülbelül 30 újságíróból álló csoport nyilvános ellánllásához vezetett a szervezettel szemben – ez volt a “Holding the Line: Journalists Against Covid Censorship” – magyarán újságírók a Covid-cenzúra ellen. Az említett újságírók szerint a TNI cenzúrát gyakorolt és ezenkívül a szervezetet félelem terjesztésével is vádolták, mivel szerintük a TNI büntette a hivatalos COVID-19 narratívától való eltéréseket, ami végül az igazság torzításához vezetett.

A TNI jelenleg egy trösztellenes perbe is keveredett az Egyesült Államokban – számol be róla a brit konzervatív Spectator. A pert különböző független hírszolgáltatók indították, akik azzal vádolják a BBC-t, a Reuterst, hogy többek között a Washington Post-tal és a New York Times-szal, valamint a TNI-partnereivel közösen – Facebook, Twitter, LinkedIn, Google és Microsoft – összefogtak a “helytelenített” tartalmak elnyomására olyan technikákkal, mint a shadow-banning, deplatformálás és a keresési eredmények manipulálása.

Az utóbbi két technika valószínűleg mindenki számára egyértelmű, a shadow-banning (magyarul árnyékblokkolás) pedig egy online olyan moderációs technika, amelyet a felhasználók tevékenységének rejtett korlátozására használnak – ennek segítségével a felhasználó által közzétett tartalom vagy hozzászólások láthatatlanná válnak mások számára anélkül, hogy a felhasználó erről tudomást szerezne. Magyarán ebben az esetben a felhasználó, mondjuk egy online magazin írója továbbra is képes bejelentkezni, híreket közzétenni, és úgy tűnik számára, mintha minden a megszokott módon működne, azonban a többi felhasználóhoz már nem jut el ez a tevékenység.

A perhez visszatérve: a felperesek szerint ezek a médiaipari óriásvállalatok visszaélnek a piaci dominanciájukkal, hogy megakadályozzák a fogyasztókat abban, hogy elhagyják “megbízható” márkáikat az épp feltörekvő online hírszolgáltatók kedvéért. A TNI szerint ez azonban nem igaz, hanem az állításuk szerint az egyetlen indítékuk a közegészségügy védelme, a demokratikus választások védelme, a Nyugat megvédése az ellenségeitől és a bolygó megmentése.

Önmagában persze egy ilyen per keveset jelent, de az tényszerűnek tűnik, hogy a hagyományos, ha úgy tetszik “mainstream” média zsugorodásnak indult. A Pew Research Center legutóbbi felmérése szerint egyre kevesebb amerikai felnőtt követi figyelemmel a híreket, miközben a hagyományosabb hírforrások – mint a helyi TV állomások, a legtöbb újság és a közszolgálati rádió – nézettsége csökken, ugyanakkor növekszik az újabb platformok, például a podcastok, valamint néhány konkrét médiamárka népszerűsége.

Mindennek természetesen az üzletmenetre is kihatása van, mint az Axios írja, közel egy tucat fősodratú médiavállalat fogott komoly leépítésekbe az USA-ban idén, miközben igyekszik megmenteni a nehéz helyzetben lévő üzletágait. Mindezt azt követően, hogy a kirúgási hullám a médiaiparban már tavaly is annyira jelentős volt, hogy 2024-re már nem vártak ilyesmit. Pláne nem ilyen mértékben. Mint a lap hozzáteszi, a médiaipar országos, állami és helyi szinten is zsugorodik – ez pedig egy ijesztő új valóság több ezer újságíró számára.

A közép- és hosszútávú trendek sem kedveznek a hagyományos sajtónak – egy felmérés alapján a 16-24 éves korosztály 37 százaléka például a közösségi médiát tekinti hírforrásnak, szemben azzal a 9 százalékkal, aki fogyaszt híreket a fősodratú médiához tartozó lapokból, oldalakból, tv csatornákból.

Az al-Ahli kórház

A Spectator véleménycikke ezután rátér arra, hogy a dezinformációtól amúgy a BBC és a TNI partnerei sem mentesek, példaként pedig a gázai al-Ahli kórházat ért támadást hozza fel. Mint arra talán még emlékezhetünk, kezdetben úgy szóltak a hírek, hogy a robbanást izraeli légicsapás okozta. Később azonban kiderült, hogy ezeket a beszámolókat sebtében, ellenőrzés nélkül vették át a Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztériumtól, és nem is volt igaz minden elemében, ideértve a legfőbb panelt, az izraeli légicsapást is. A bizonyítékok alapján ugyanis a robbanás sokkal kevesebb áldozatot követelt, mint amiről az első jelentések szóltak, ráadásul közvetlenül nem érintette a kórház szerkezetét sem. A hír legfőbb állítása sem volt tehát igaz: nem Izrael állt ezen támadás mögött, hanem a robbanást egy Gázából származó rakéta okozhatta.

Ez a dezinformáció azonban valóban jelentős geopolitikai és társadalmi következményekkel járt, beleértve a tiltakozáshullámokat, az antiszemita incidensek növekedését és a békecsúcs kisiklását.

Magyarán a TNI mögött álló szervezetek sem épp kikezdhetetlenek, ha dezinformációról van szó, miközben a piaci részesedés és a gazdasági szempontok irányából nézve a motivációjuk sem feltétlen egyértelmű.

A kérdés azonban ettől még kérdés marad: mit tehetünk a dezinformáció, illetve általában az álhírek terjedése ellen?

Komplex küzdelem az álhír ellen

A Carnegie Endowment for International Peace elemzése alapján a dezinformáció elleni küzdelemről szóló diskurzus gyakran már a terminológiánál elakad, amin csak ront hogy rengeteg olyan kifejezés jelenik meg, mint a “félretájékoztatás, “számítógépes propaganda” és “befolyásolási műveletek” – és ezek mind bonyolítják a beszélgetést. A fő probléma azonban továbbra is a hazugságok gyors és szándékos terjesztése, ami, mint kihívás, nem igazán újdonság, ugyanakkor a digitális kor mindezt felnagyította.

A téves információk meghatározásának és kezelésének ez a problémája lényegében a információ természetével kapcsolatos történelmi vitákig nyúlik vissza. Claude Shannon, az információelmélet kiemelkedő alakja, az információ mennyiségi aspektusaira összpontosított, ezzel lerakva a digitális forradalom alapjait. Azonban ezt a megközelítését többen is kritizálták az emberi kommunikáció szubjektív elemeinek figyelmen kívül hagyása miatt – hasonlóképpen, a dezinformáció elleni erőfeszítések gyakran a téves információk kampányainak mérhető aspektusaira helyezik a hangsúlyt a narratívák emberi viselkedésre és társadalomra gyakorolt finomabb megértése helyett.

A dezinformáció, mint “gonosz probléma” komplexitása abban rejlik, hogy szélesebb rendszerbeli kérdésekkel függ össze – magyarán nincsenek számszerűsíthető, könnyű megoldások. A téves információk elleni küzdelem gyakran nehézségekbe ütközik az emberi kogníció sokrétűsége és a narratívákat tápláló szociopolitikai környezetek miatt. Az azonnali megoldásokra való törekvés és az akcióorientált metrikákra való összpontosítás pedig néha épp azokat a redukcionista hajlamokat tükrözi vissza, amelyeket Shannon információelméletének kritikusai kiemeltek – vagyis figyelmen kívül hagyják a téves információk virágzásának a szélesebb kontextusát.

Mindezek alapján nem a Meta vagy a Google fogja egy huszárvágással megszüntetni a dezinformációt, mint problémát – mivel a technikai megoldások túlhangúlyozása épp azzal jár, hogy leegyszerűsítjük a problémát, mivel figyelmen kívül hagyjuk a mélyebben meghúzódó társadalmi tényezőket. A dezinformáció elleni küzdelem nem csak a hamis narratívák ellensúlyozásáról szól ugyanis, hanem arról is, hogy megértsük és kezeljük az alapvető okokat, amelyek miatt ezek a narratívák egyáltalán visszhangot találnak az emberek körében.

Ez az megközelítés egy jóval átfogóbb problémaelemzést igényel, amely nem csak a téves információk terjesztését foglalja magában, hanem az emberi és társadalmi dinamikákat is, amelyek elősegítik terjedésüket – és ezt sem technológiával, sem pedig erővel nem lehet megkerülni.

(Kép: Pixabay/geralt)


Fedezze fel a teljesen elektromos Porsche Macant! Tegye egyedivé, konfiguráljon most!
Legyen szó városi használatról vagy ingázásról, a teljesen elektromos Macan elemében van mindenhol, különösen, ha az egyéniség is számít. Az új modell mindenhol hirdeti a megújulás diadalát.
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Kínában elkészítették az elpusztíthatatlan okostelefont, ami már itthon is kapható
Kínában elkészítették az elpusztíthatatlan okostelefont, ami már itthon is kapható
Túrázóknak és a világvégére készülőknek is érdekes lehet a kínai Unihertz beszédes nevű mobilja, a Tank 3 Pro, amibe az óriási akkumulátor mellé még egy beépített projektor is belefért.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.