Amikor az IBM 1936-ban megnyitotta magyarországi irodáját, a kvantumfizikai kutatások még gyerekcipőben jártak, bár az első kvantumforradalom nagy alakjai - köztük Satyendra Nath Bose, Wolfgang Pauli, Werner Heisenberg, Paul Dirac és Erwin Schrödinger - már lerakták a kvantummechanikai elméletek alapjait, és kialakulóban volt az “új fizika” tudománya. 1936-ban a világ másik felén, az Egyesült Államokban dolgozó Neumann János, kollégájával, Garrett Birkhoff matematikussal éppen a kvantumlogikát bevezető tanulmányukat publikálták, mikor az amerikai International Business Machines a hangzatos Watson Elektromos Könyvelőgépek Kft. (Watson Electrical Bookkeeping Ltd.) néven irodát alapított Budapesten, és ezzel megkezdődött az IBM hazai pályafutása.

A cég ekkor még egyáltalán nem foglalkozott kvantumtechnológiával, és akkori vezetői és munkatársai közül valószínűleg senki sem tudta volna megjósolni, hogy a vállalat egyszer majd a kvantumprocesszoraival kerül a számítástechnika területének éllovasai közé, de az elmúlt 90 évben sok minden megváltozott az IBM háza táján is.

Pikethy Árpád, az IBM Magyarország elnöke, a vállalat évfordulójának alkalmából tartott sajtóeseményen idézte fel a korai éveket

- elmondása szerint a cégnél például a hetvenes években még a munkatársaknak saját, személyre szabott öltönyöket gyártattak, hogy kellően elegánsan jelenhessenek meg az ügyfelek előtt, és a vállalat fő profilját a lyukkártyás gépek után a gömbfejes írógépek, a másológépek, majd az IBM/360-as és IBM/370-es rendszerű számítógépek jelentették - a kvantumszámítógépek és a mesterségesintelligencia-rendszerek ideje messze volt még.

A vállalat első elnöke, Thomas J. Watson után elnevezett magyarországi leányvállalat a harmincas években az ország első kft.-je (korlátolt felelősségű társaság) volt, majd a második világháború idején leégett iroda rendbehozatala után a cég már International Business Machines Corporation Magyarországi Kft. néven folytatta tovább. Az IBM termékei, köztük az 1960-as népszámlálásban a KHS-nak sokat segítő lyukkártyás gépek, valamint az állami intézmények számára lényegében nélkülözhetetlenné váló számítógépek rengeteget lendítettek a hazai technológiai fejlődésen, de mivel mégiscsak egy amerikai vállalatról volt szó, a magyarországi kft. első független igazgatójának, Brányik Zsuzsának (Brányik Tamásné) nem volt egyszerű a feladata:

“egyensúlyt kellett találnia a kormány és a száz százalékban amerikai tulajdonú cég érdekei között”

a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság leírása szerint.

Az IBM történetének jelentős pillanatait sokáig lehetne sorolni, de előbb kanyarodjunk vissza egy kicsit az időben az 1936-os évhez, amikor Magyarországtól távol, a Londoni Matematikai Társaság folyóiratában megjelent egy fontos publikáció: a kiszámítható számokról szóló On Computable Numbers, with an Application to the Entscheidungsproblem, amit Alan Mathison Turing írt. A Cambridge fiatal matematikusa ezzel a tanulmányával alkotta meg a később Turing-gépként elhíresült elméleti modellt, ami lényegében a számítógépek működésének modellezése volt. Turing egy évtizeddel később, 1949-ben már az imitációs játékkal vagyis a Turing-teszttel, a gondolkodásra képes gépek ötletével foglalkozott, előrevetítve a mesterséges intelligencia kapcsán ma is sokszor feltett kérdést:

vajon tud egy mesterséges rendszer emberien viselkedni és gondolkodni, akár még az embereket is megtévesztve?

Tekerjük előre 1997-ig, és a kérdésre nem annyira megnyugtató választ kapunk: ekkor történt, hogy egy gép, ha nem is megtévesztéssel, de mégis “legyőzött” egy rendkívül sikeres és intelligens embert, Garri Kaszparovot, aki egy számítógép ellen vesztett sakkjátszmát egy New York-ban tartott visszavágón (az előző évben a gépnek nem sikerült győznie).

A szuperszámítógép az IBM fejlesztette Deep Blue volt, amit egy IBM RS/6000 SP-ből alakítottak át kifejezetten sakkfeladatok megoldására.

A gép 1996-ban még “csak” 100 millió pozíciót tudott átfésülni egy másodperc alatt, 1997-ban már 200-300 milliót, és 74 lépéssel előre elemezte a lehetséges bábumozgásokat. 2011-ben aztán újabb szenzáció rázta meg a világot: a Jeopardy! nevű televíziós vetélkedőben a show két sztárját, Ken Jenningst és Brad Rutteret túlszárnyalta egy gép: újfent az IBM szuperszámítógépe, ez alkalommal a Watson DeepQA nyerte el a kvízműsor első helyét.

A mesterségesintelligencia-kutatások és az IBM története sokáig párhuzamosan haladt, de ezekkel a “győzelmekkel” vagy inkább demonstrációkkal a vállalat bizonyította, hogy a hagyományos számítógépek a vártnál jóval többre is képesek, és mára az AI területével is egybeforrt a vállalat neve. Nem véletlenül említettük éppen a kvantumszámítást és a mesterséges intelligenciát az IBM kapcsán: Pikethy Árpád szerint ugyanis a jelenleg zajló két nagy ipari forradalmat a kvantumtechnológiai és az AI-fejlesztések jelentik, és a cég élharcosa mindkét területnek.

Az IBM több mint 3000 mesterséges intelligenciához kapcsolódó szabadalommal rendelkezik,

és a kutatói az évek során hat Nobel-díjat és 7 Turing-díjat zsebeltek be - utóbbit a számítás(technika) Nobel-díjának is nevezik -, a kvantumprocesszoraik pedig a világelsők: az IBM volt például az egyik legelső cég, ami több mint 1000 qubites kvantumchipet mutatott be a 2023-ban bejelentett Condor személyében.

Az IBM Magyarország elnöke szerint Magyarország egyelőre elég nagy lemaradásban van a kvantumos fejlesztések és beruházások terén, pedig a kvantumtechnológia páratlan lehetőségeket biztosít a legkülönbözőbb területek eredményességének növelésére: elég a gyógyszerfejlesztésekkel, az anyagkutatásokkal, logisztikai optimalizációval és pénzügyi előrejelzésekkel, akkumulátorfejlesztésekkel és energetikai kutatásokkal kapcsolatos projektek eredményeit nézni ahhoz, hogy kiderüljön, a kvantumszámítógépek a hatékonyságot exponenciálisan növelhetik. Bár valójában egy országnak nincs kimondottan szüksége egy (vagy több) drága, saját kvantumszámítógépre ahhoz, hogy alkalmazni tudja a kvantumos platformokat a kutatásokban, hiszen a kvantumszámítógépek a felhőből is elérhetőek, de a kvantumtechnológiai fejlesztések mégis kulcsfontosságúak, a kvantumos kutatásokat pedig igencsak sürgetővé teszi egy nagy fenyegetés is, ami a kvantumszámítógépek különleges hatékonyságából adódik:

ezekkel a gépekkel feltörhetővé válnak majd a hagyományosan használt titkosítási algoritmusok, így az érzékeny adatok nem lesznek biztonságban többé.

A kvantumtechnológiai fejlődés érdekében az IBM, számos hazai egyetemmel, kutatóközponttal és céggel együttműködésben 2025 októberében megalapította a magyarországi Kvantumtechnológiai és Szuperszámítógép Platformot (QSCP), aminek célja a magyar kvantum-ökoszisztéma fejlődésének támogatása, a kvantumtechnológiák gyakorlati alkalmazásának elősegítése a tudományban, az iparban és a közszférában, emellett nagy hangsúlyt helyeznek a tehetséggondozásra is - a platform vállalása, hogy évente 1000 diákot nevelenek ki a terület szakértőjének. A QSCP szervezeti struktúrája még formálódik, de Pikethy szerint a lelkesedést jelzi a kvantumkutatásokban érdekelt szakemberek aktivitása, ami a platform munkájára már most is jellemző.

A mesterséges intelligenciáról szólva az IBM Magyarország elnöke elmondta: az MI használata ma már nem lehet kérdéses, nem járható út a mesterséges intelligenciát kihagyni a munkafolyamatokból, de a sikerhez mindenképpen meg kell ismerni a kockázatokat is.

Jelenleg olyan időszakban élünk, mikor mindenki keresi a helyét

- magyarázta Pikethy -, és a két, egy időben zajló nagy ipari forradalom csak növeli a zavart. A mesterséges intelligencia azonban - a kvantumtechnológiához hasonlóan - olyan eszközt ad az emberek kezébe, amit etikusan, átláthatóan alkalmazva nagy előnyökhöz juthatunk a világban. A megbízható használat egyik előfeltétele a saját, vállalati AI alkalmazása a cégeknél, a ChatGPT, Gemini és más nagy modellek használata ugyanis kockázatos: az ilyen modellek lényegében válogatás nélkül hozzáférnek bármilyen, az interneten fellelhető információhoz, viszont a vállalati adatokat nem kapják meg, márpedig egy cégnél éppen a vállalati adatokon való betanítás lehet a kulcs a tényleg hasznos AI-használathoz.

Összességében “a jövőt a kvantumbitek, bitek és neurális hálók szinergiája jelenti”

, amiben a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia összekapcsolása révén sosem látott fejlődés szemtanúi, és résztvevői lehetünk.

(Borítókép: MAI-Image-1)

Mire használja majd az emberiség a jövőben a kvantumszámítógépeket? Egyre több kvantumszámítógépet bocsátanak kereskedelmi forgalomba, de mire jó jelenleg és lesz majd jó a későbbiekben egy kvantumszámítógép?