A TechCrunchon olvasható hír emlékeztet: már csak két napja van arra a platformoknak, hogy eleget tegyenek a világ legátfogóbb digitális szabályozási keretrendszerében foglaltaknak. Az online kereskedelem és szolgáltatások működését szabályozó csomagokról többször írtunk a Rakétán, legutóbb arról, hogy pontosan mely cégek kötöttek ki a szigorúbban kontrollált "óriásplatformok" listáján. A DSA (Digital Services Act), azaz a szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály az EU szándékai szerint egyensúlyba hozza a felhasználók, a platformok és a hatóságok jogait és kötelességeit, például betiltja az érzékeny adatok alapján célzott hirdetéseket, segít az európai polgároknak, ha tévedésből távolították el valamely tartalmukat egy közösségi platformról, de azt is kiköti, hogy a legnagyobb szolgáltatóknak át kell adniuk az adataikat kutatóknak, elemzési célokra. Ezek mind jelentősen érintik a Meta termékeinek a működését. Nick Clegg, a cég globális ügyekért felelős elnöke most arról írt, hogyt öbb mint ezer ember dolgozik azon a Metánál, hogy megfeleljenek a DSA-ban foglaltaknak.

A közlemény szerint megszűntek a gyerekeknek szánt személyre szabott reklámok, tárolni fognak minden, a szolgáltatásaikon megjelenő hirdetést, alaposabban elmagyarázzák a felhasználóknak, hogy mit miért ajánlanak nekik, illetve megadják a lehetőséget arra, hogy mesterséges intelligencia segítsége nélkül dőljön el, hogy milyen tartalmakat látnak. Ráadásul nem csak a Facebook és az Instagram általános hírfolyamában, hanem a sztoriknál és a keresési eredményeknél is.

Vagyis aki szeretné, dönthet úgy, hogy csak az ismerősei Insta-sztorijait lássa, időrendben, illetve tényleg szóról szóra arra kíváncsi, amit begépelt, nem arra, amit az algoritmus az alapján sejt.

Kérdés, hogy hány felhasználó veszi a fáradságot, hogy az alkalmazások beállításaival babráljon, hiszen tudjuk, hogy milyen nagy az alapértelmezések ereje. Emellett, ahogyan Casey Newton, a Platformer hírlevél szerkesztője kiemeli: a Facebooknál már közel tíz éve tudják, hogy az algoritmusok segítségével összeállított hírfolyam hosszabban leköti az embereket. Ezt a kísérletet pár évvel később megismételték, többezer fős mintán, és az eredmény ugyanaz volt: az időrend alapú hírfolyam unalmasabb, akik ilyet használtak, egy idő után már mentek is a rivális YouTube-hoz és TikTokhoz. A kevesebb idő pedig természetesen kevesebb reklámbevételt jelent a cégnek. Vagyis a Metánál most megtették, amit megkövetelt az EU, de valószínűleg bíznak benne, hogy ez igazán csak Brüsszelt fogja érdekelni, a felhasználókat kevésbé.

(Borítókép: Pavlo Gonchar/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)