Az hosszú ideje nyílt titok, hogy a tévékészülékek gyártói már nem csak abból élnek, hogy eladják nekünk a dobozt, majd türelmetlenül várják, hogy pár év múlva betévedjünk egy boltba az újabb modellért. A Vizio egyik vezetője egy podcastben beszélt arról néhány éve, hogy a "vérre menő", mindössze hat százalékos profitrátával működő szektorban muszáj plusz bevételeket találni, hogy ne legyenek még drágábbak a televíziók. Ilyen a hirdetések célzásához szükséges információk értékesítése is, hiszen egy-egy reklámozónak hasznos tudnia, hogy reggeltől estig valóságshow-k futnak-e egy lakásban, vagy operaközvetítéseket és Netflix-dokumentumfilmeket néznek az ott lakók. A Vizio technológiai igazgatója akkor azt is aláhúzta, hogy ők "csak azt látják, ami a tévé üvegén megjelenik", azaz nem a beépített mikrofonnal vagy kamerával figyelnek meg minket - és ezzel azóta már több hasznot termelnek, mint a készülékértékesítéssel. A The New York Times ugyan külön összeállítást közölt arról, hogy hogyan kapcsolhatjuk ki, hogy a Samsung, az LG, vagy épp a Sony tévénk értékesítse a tévénézési szokásainkat, viszont ha valakit mindez egyáltalán nem zavar, úgy tűnik, rövidesen szintet léphet,

és egy teljes ajándék készülékre számíthat, ha elviseli a vele együtt érkező "reklámképernyőt".

A The Verge cikke szerint az idehaza ismeretlen, de a szomszédos Ausztriában már elérhető ingyenes streaming platform, a Pluto TV egyik alapítója, Ilya Pozin ugyanis épp ezen dolgozik. Teevee Corporation nevű cége egy televíziót, egy soundbar formátumú hangszórót, és egy második képernyőt adna az ügyfeleinek - utóbbi olyan magas lenne, mint egy mobiltelefon, és olyan széles, mint a teljes képernyő. Hirdetések mellett az időjárás, a hírek és sporteredmények jelennének meg rajta. Magáról a tévéről egyelőre nem tudni semmit, azon kívül, hogy nem okostévé lenne, hanem olyan streaming kütyüket lehetne hozzá csatlakoztatni, mint az Amazoné, vagy az itthon kevéssé ismert Rokué.

Mindehhez persze először is az kell, hogy többet kereshessenek a reklámok sugárzásán és az információk értékesítésén, mint amennyibe a készülék és a mögötte lévő rendszer gyártása, terjesztése és üzemeltetése kerül. Ez nem tűnik egyszerű feladatnak: egy olyan óriás, mint a Meta is átlagosan mindössze negyven-ötven dollárt keres évente egy felhasználóján. Igaz, ha csak az Egyesült Államokat és Kanadát nézzük, ott a globális átlag öt-hatszorosát termelik meg, ami már szinte a legolcsóbb tévék árszintje. Vagyis elméletileg nem kizárt, hogy értelme legyen egy ilyen üzleti modellnek, de egyáltalán nem biztosított a sikere. A hirdetéseket árusító és megjelenítő szoftverek fejlesztésétől és népszerűsítésétől a készülékek előfinanszírozásáig és terjesztéséig sokkal több a kérdés, mint a válasz a Tellyvel kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy a streaming szolgáltatások folyamatosan árat emelnek, miközben a háztartásoknak egyre kevesebb a pénzük - Amerikában már minden ötödik új Netflix-előfizető inkább kevesebbet fizet, de cserébe elviseli a reklámokat. Egyelőre a saját tévéjén, nem egy plusz képernyőn.

(Borítókép: Rubenz Arizta/Unsplash)