A kikelő lárvák az élő húsba fúrják magukat, ami nem csak iszonyú szenvedéssel jár, de akár meg is ölheti a fertőzött állatot. Ez a miazis nevű betegség egyébként.

A 19. század végére, ahogy az Egyesült Államok déli részén rohamosan nőtt a szarvasmarha-tenyésztés, a csavarféreg-probléma is súlyosbodott. A szélmalmok és tavak egész évben elérhető vízforrást biztosítottak, ami célja a hatalmas állatcsordák itatása volt – de szándéktalanul egy másik cél is megvalósult: a csavarférgeknek is segítette az életben maradást.

A 20. század elejére Texasban és azon túl a csavarférgek évente visszatérő járvánnyá váltak. A hagyományos növényvédő szerek mit sem értek, hiszen a lárvák élő szövetekben fejlődtek. Az USDA szerint „a fertőzött állatok kezelése rendkívül kellemetlen és munkaigényes feladat volt.” A gazdák rengeteg időt töltöttek azzal, hogy átvizsgálják az állatokat, és elkülönítsék a fertőzötteket. Csak 1935-ben több mint 180 ezer állat pusztult el Texas megyéinek kevesebb mint felében.

A fordulópont az 1950-es években következett be. Az USDA két tudósa, Edward Knipling és Raymond Bushland egy merész megoldással állt elő: sterilizálják a hím csavarférgeket sugárzással, majd szabadon engedik őket a természetben. Mivel a nőstények életük során csak egyszer párosodnak, ha ez egy steril hímmel történik, nem születik utód. Ezt a módszert – az úgynevezett „sterilizált rovar technikát” (SIT) – először 1954-ben tesztelték Curaçaón. Miután négyzetkilométerenként akár 155 steril hímet is kiengedtek, a csavarféreg-populációt 14 héten belül minimálisra redukálni.

A program sikeréhez elengedhetetlen volt a legyek nagyüzemi tenyésztése. Kezdetben darált marhahúsból, vérből és tejből álló táplálékot kaptak, később azonban költséghatékonyabb összetevőkre, például cellulózrostokra és szójalisztre váltottak, amit kálium-permanganáttal egészítettek ki, hogy csökkentsék az ammónia-felhalmozódást és a kórokozók elszaporodását. A hőmérséklet és a világítás optimalizálásával pedig tovább javították a petetermelést és a hímek versenyképességét.

Az eredmények lenyűgözőek voltak. Az USDA becslése szerint az amerikai állattenyésztők évente több mint 900 millió dollárt takarítottak meg a csavarféreg eltűnésének köszönhetően. Mexikó és Közép-Amerika is jelentős gazdasági és közegészségügyi előrelépésről számolt be. Az irtóprogram egészen Panamáig visszaszorította a csavarférget. Ma, ennek a nemzetközi összefogásnak és a tudományos újításoknak hála, a csavarféreg már nem az a pusztító kártevő, mint egykor.

Legutóbb egyébként Costa Rica 2024. február 7-én hirdetett egészségügyi vészhelyzetet a csavarféreg miatt. A védekezés pedig ebben az esetben is a SIT-módszerrel történt.

(Forrás: IAEA, Kurzgesagt, kép: CDC)