Natasha Singer és Aaron Krolik a New York Times-ban számolt be a Norvégiában készült, de ez egész világ számára szemfelnyitó kutatás eredményeiről, mely szerint a három vizsgált ismerkedő alkalmazás, a Grindr, az OKCupid és a Tinder olyan információkat adnak tovább, mint a felhasználó pontos helye, bőrszíne és az, hogy használt-e pszichedelikus szereket - azért, hogy aztán az adatokat megvásárló cégek reklámokat segítsenek így személyre szabni.

Nem elég tisztességesnek látszani

Az OKCupid és a Tinder ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartoznak - a Match Group pedig a New York Times-nak elmondta, hogy ügyelnek rá, hogy minden vonatkozó törvényt betartsanak, és ezt elvárják a partnereiktől is. Az viszont a GDPR bevezetése óta látszik, hogy egy törvény lehet bármilyen jószándékú és progresszív, végül valószínűleg csak két át nem gondolt kattintással többet tesz a regisztrációs folyamatba. Aztán az így immár jogszerűen átadott, majd újra és újra átadott információk egyszercsak eljutnak egy nem eléggé biztonságos adatbázisba, onnan pedig valakihez, akinek nagyon nem akarnánk elmondani azt se, hogy mekkora a lábunk, nemhogy azt, hogy milyen neműeket szeretünk - különösen olyan országokban, ahol ez mondjuk illegális.

A Grindr, a világ legnépszerűbb meleg randiappja nem először került elő kellemetlen kontextusban, amikor adatvédelemről van szó: az amerikai kormány tavaly nyáron szólította fel a cég kínai többségi tulajdonosát, hogy adja el az üzletrészét, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent Amerika számára. A szolgáltatásnak csak ott többmillió felhasználója van, de Európában is népszerű, Londonban már évekkel ezelőtt is közel hétszázezren használták a Grindrt. Érthető, hogy az USA kormánya nem örül, hogy a kínai tulajdonosok nem csak arról rendelkeznek részletes listával, hogy kik vallják magukat melegnek, hanem arról is, hogy hol vannak - akár titkos hadibázisokon. Az Egyesült Államok gyakran hangoztatja, hogy a kínai vállalatok és a kínai kormány közt nagy az átjárhatóság, de közben a norvég jelentés alapján látszik, hogy az érzékeny adatok kézen-közön így is eljuthatnak bárhova.

Korábban a Rakéta is beszámolt a Kaliforniában év elején életbe lépett, az Egyesült Államok legszigorúbbjaként számontartott adatbiztonsági törvényről. Ennek a lényege, hogy a felhasználóknak világosan látniuk kell, hogy az oldal, alkalmazás, amit használnak, eladja-e az adataikat, és ha igen, kiknek. Sőt, arra is lehetőséget kell biztosítaniuk, hogy kérhessük, hogy az adott szolgáltatás ne kereskedhessen az adatainkkal. Egy ilyen botrány után valószínűleg sok felhasználó kezd majd kutatni a "ne adjátok el az adataimat" gomb után - jó lenne, ha nem csak a kaliforniaiaknak lenne ilyenjük.

(Fotó: Pixabay)