Joe Biden már Barack Obama elnöksége alatt is megmutatta, hogy a környezetbarát energiapolitika híve, támogatva Obama energia- és környezetvédelmi programjait, az üvegházhatású gázok korlátozását. Ez a hozzáállás azután nagyban segítette a zöld energia és a földgáz felhasználásának terjedését.

Jó gyakorlat

Az elnöki szintre emelt “jó gyakorlat” a hőcsapda hatást okozó károsanyag kibocsátás szintjének csökkenését eredményezte, a szén-alapú energiatermelés pedig visszaszorult, ugyanakkor előtérbe került az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló földgáz, mint alternatíva.

Obama alatt a nagy gázkitermelőknek természetesen meg kellett óvniuk a környezet épségét, méghozzá szigorú szabályok mentén. Vigyázniuk kellett az ivóvíz-bázisra, kezelniük kellet a fellépő metánkitöréseket, és a homokot, vizet vagy egyéb kémiai anyagokat használó talajrepesztéses, vagy fúrással történő palagáz kitermelés során, szövetségi és állami ellenőrzőszervek felügyelték a folyamatokat.

Következetesség

Biden ma is a földgáz híve, ez az energiahordozó biztosítja az USA elektromos áramtermelésének 35 százalékát, és bár a politikus sosem volt a talajrepesztéses palagáz-kitermelés ellenzője, de Trumppal szemben - aki még a nemzeti parkokban is elsősorban az alattuk rejtőző potenciális olaj és gáztelepeket látja - ellenzi a szövetségi földeken történő kitermelések engedélyezését. Helyesli, hogy az USA területén a kitermelés 90 százaléka ma is magánkézben lévő földterületeken történik.

"Nem tiltom be a talajrepesztéses kitermelést, függetlenül attól, hogy Donald Trump hányszor hazudik rólam" - mondta Biden egy Pittsburgh-ben tartott beszéde során.

CO2 kivezetés

Biden energiapolitikája szerint az USA 2035-ig teljesen megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást. A célt a zöldenergia projektek masszív támogatásával kívánja elérni, melyek így képesek lehetnek teljesen kiszorítani az olyan szénalapú energiahordozókat, mint a földgáz. Persze az USA Munkaügyi Statisztikai Hivatalának adatai alapján ebben az iparágban jelenleg is 155 ezer ember dolgozik, szóval a feladat talán nem is olyan egyszerű, főképp a koronavírus pandémia okozta gazdasági recesszió közepette. Pusztán a mai napig több tucat energiaszolgáltató jelentett csődöt, köztük a Chesapeake Energy, a Whiting Petroleum és az Echo Energy Partners.

Az eddigi tapasztalatok alapján Trump általában megpróbál a zavarosban halászni, a klímaváltozást például rendszeresen “hoaxnak” azaz légből kapott kitalációnak minősíti, melynek elbírálásához természetesen “nagyon ért” esetleg “senki nem érti ezt a témakört nála jobban”. 

Nettó gazdasági regresszió

Ezek után nem csoda, ha egyáltalán nem tartja fontosnak, sőt kidobott pénznek aposztrofálja a zöldenergia-szektor fejlesztését. Jelenleg épp azon van, hogy az Obama kormányzat CO2 és metán-kibocsátást szabályozó szigorúbb rendelkezéseit is eltörölje, újra előtérbe és helyzetbe hozva a fosszilis tüzelőanyagok eltűnőben lévő iparágát. Eddigi tevékenységének köszönhetően az USA vált a világ vezető nettó kőolaj és földgáz exportőrévé. 

Trump minden ígérete ellenére, melyet a kőolaj-üzletágban érdekelt vállalatoknak és munkavállalóknak tett, az elmúlt években az iparág folyamatosan vesztette el a munkahelyeket. A 2012-es 90 ezerről, mára 46 ezerre csökkent számuk az USA-ban. Ennek fő oka abban keresendő, hogy a földgáz tisztább, olcsóbb energiaforrás, a vállalati ügyfelek pedig egyre nagyobb mértékben fektetik pénzüket zöld energia vásárlásába.

Növekvő zöld részarányok

A Bloomberg BNEF nemrég publikált tanulmánya szerint a háztetőkön folytatott napelemes energiatermelés Ausztráliától Indián keresztül, Olaszországon és Namíbián át az Egyesült Államokig exponenciális ütemben nő. Csak 2019-ben 118 000 új megawattot termeltek meg, 2010 és 2020 között pedig a napenergia termelés 44 000 megawattról 651 000 megawattra emelkedett.

"A napenergia berendezéseinek költségei meredeken csökkennek, a háztetőkön és a szántóföldeken lévő modulok széles körben elérhetővé tették ezt a technológiát az otthonok, a vállalkozások és a hálózatok számára"

- mondta Luisa Demoro, a BNEF elemzője. A tetőtéri napenergia „ma már mindenütt jelen van és világméretű jelenség”. Az új varázsszó globálisan a fenntarthatóság. 

Vállalati profithízlalás helyett zöld energia

Biden energiapolitikája némiképp tehát előremutatóbb és mindenképpen sokkal zöldebb, mint Trumpé, akinél ez a szín - az adekvát golfpályán kívül - nincs is a palettán. A zöld energia iparágban egyébként jelenleg 500 ezer embert alkalmaznak az Egyesült Államokban jelenti a Environmental Entrepreneurs, or E2.

Biden terveinek összköltsége négy év alatt 2 billió dollárra rúgnának, de ez a pénz könnyen előteremthető, ha csupán egy részét eltörlik a Trump által a szupergazdagoknak és a nagyvállalatoknak adott adócsökkentéseknek. A források körülbelül 40 százaléka ráadásul olyan hátrányos helyzetű közösségekhez juthatna, melyeket a szénipar munkahelyeinek megszűnése is sújt.

"Nem csak simán visszaépítjük a dolgokat, oda ahol korábban tartottunk, de jobban fizető munkahelyeket teremtünk, megépítve nemzetünk útjait, hídjait, napelemeit, szélmalmait" - mondta Biden.

A konzervatív óriások belevágnak

A tervhez már csatlakoztak az USA legkonzervatívabb elektromos közművállalatai is az Xcel Energy, mely  2050-re szénmentes áramot szeretne szállítani, a Southern Co. hasonló célokkal, az NRG Energy, mely megfogadta, hogy 2025-re 50 százalékkal, 2050-re pedig nettó nullára csökkenti CO2-kibocsátását. 

Biden nem ideológus, sokkal inkább a működő kompromisszumok embere. Felgyorsítaná az általa létrehozott Új Energiagazdaság fejlődését, miközben nem csak a zöld energiára, de a földgázra is támaszkodhatna, hogy a váltás senkinek ne legyen túl fájdalmas vagy éles. Tegyük hozzá, hogy ezen az úton már járt az USA, a Nagy Gazdasági Világválság sötétjéből is hasonló ösvény vezetett vissza a fényre.

(Forrás: Forbes Képek: Pixabay, Unsplash)