A Mars időjárása változékony és rendszertelen, legalábbis a Perseverance, számos érzékelőjével összegyűjtött információi szerint. A roveren elhelyezkedő MEDA (Mars Environmental Dynamics Analyzer, magyarul Mars Környezeti Dinamikai Elemző) öt, gomb méretű szenzorból áll, amelyek négy különböző magasságban mérik a vörös bolygó hőmérsékletét, a szél sebességét, a sugárzás és a por mértékét, illetve a páratartalmat és a légnyomást.

A most nyilvánosságra hozott adatokat a Perseverance a 2021-es landolása utáni 250 marsi sol során mérte, ami körülbelül 256 földi napnak felel meg, mivel a marsi sol-ok, vagyis napok mintegy negyven perccel hosszabbak a földieknél.

A marsjáró a Jezero krátereben - ahol először érte el a Mars felszínét - átlagosan minusz 55 fokot mért, de az is előfordult ugyanazen a helyen, hogy plusz 50-60 fokig emelkedett a hőmérséklet,

ezt főként a napszak befolyásolta. A légnyomás mértéke szintén napi szinten változott, bár nagyobb eltéréseket a különböző évszakokban figyelt meg a rover, ami annak köszönhető, hogy a nyári, melegebb időben a Mars pólusain lévő szén-dioxid szublimál, és "megvastagítja" a vörös bolygó vékony légkörét.

A Perseverance a mérései során az úgynevezett ASL-re (Atmospheric Surface Layer, vagyis Légköri Felszíni Réteg) koncentrál, ami a Mars légkörének alsó rétege, ami közvetlen kapcsolatban van a bolygó felszínével. A marsi poron keresztül ez a két réteg folyamatosan érintkezik, és emiatt hat is egymásra, többek között egymás hőmérsékletét is befolyásolva. Napközben a Nap felmelegíti a felszínt és az alsó légkört, ezért a marsi levegő felemelkedik, majd vissza is süllyed, miután a hőmérséklet este visszaesik, ez a napi mozgás pedig kis légörvényeket okoz a felszínen, ami természetesen hatással van a hőmérsékletre is.

A Marson általában délben vannak a legerősebb, 25 m/s sebességű széllökések, délután ezek 7 m/s-ossá szelidülnek, este pedig megfordul az irányuk. Érdekes, hogy hajnali 4 és 6 óra között teljes a szélcsend a vörös bolygón. A Perseverance már korábban is észlelt a szél által kialakított, úgynevezett porördögöt a Marson, sőt volt, amelynek a hangját is rögzítette. Ezek a meteorológiai jelenségek a kutatók szerint a leggyakrabban pont a marsjáró környékén, a Jezero kráterben fordulnak elő, és nem ritka, hogy kis méretűből akár 100 méteres átmérőjű forgószéllé fejlődnek.

A Mars időjárásnak vizsgálata nem csupán a tudományos kíváncsiság kielégítése miatt fontos, de kiemelt jelentőségű a bolygó felszínére érkező, jövőbeni küldetések szempontjából is. A NASA tervei szerint 2031-ben újabb egység landol majd a vörös bolygón, hogy összegyűjtse, és visszaszállítsa a Földre azt a 10 darab mintát, amit a Perseverance gyűjtött, és rakott le a Jezero kráter közelében, amelynek környékén a marsjáró eddig mintegy 14 kilométert tett meg.

(Borítókép: Illusztráció a Perseverance-ről, Getty Images/dima_zel)