1556. január 23-án a történelem legpusztítóbb földrengése rázta meg Kína északnyugati részét, Senhszi tartományt. A becslések szerint 830 ezer ember vesztette életét, így ez lett a legtragikusabb egynapos katasztrófa. A földrengés epicentruma Huaszian közelében volt, de a pusztítás innen több száz kilométerre is kiterjedt.

Bár a földrengés erőssége 8,0-8,3 magnitúdó körül volt, nem ez volt a történelem legerősebb földmozgása. Gyilkos hatását azonban tovább súlyosbította, hogy sűrűn lakott területeken történt, ahol a rosszul megépített épületek könnyen összeomlottak. Egész városok, mint Huaszian, Vejnan és Huajin szinte teljesen megsemmisültek; házak omlottak össze, miközben mély repedések nyíltak a földben. Huaszianban például a lakosság több mint fele odaveszett, amikor minden épület a földdel vált egyenlővé.

Az első földrengést erős utórengések követték, amelyek tovább növelték a pusztítást a következő nap során is. A földmozgások földcsuszamlásokat idéztek elő, amelyek tovább növelték az áldozatok számát, és a következő hetekben betegségek és éhínség is sújtotta a túlélőket. Bár a 16. században nehézségekbe ütközött az áldozatok pontos számának meghatározása, a Senhszi földrengés áldozatainak száma a mai napig páratlan maradt, így ez a legnagyobb emberáldozattal járó egynapos esemény az emberiség történetében.

Tegyük azért hozzá, hogy más természeti katasztrófák és emberi konfliktusok is rengeteg áldozatot követeltek, de így is kevés esemény mérhető össze a Senhszi földrengéssel, különösen ha a népességarányos veszteséget nézzük (amire mindjárt kitérünk). Az 1976-os tangsani földrengés Kínában körülbelül 655 ezer ember halálát okozta, míg a Jangce és Huaj folyók 1931-es áradása több hónap alatt becslések szerint 2 millió embert ölt meg. Összehasonlításképpen: Hirosima és Nagaszaki 1945-ös bombázása 66 ezer, illetve 39 ezer áldozatot követelt.

Itt jön viszont képbe, amit fentebb már említettünk: tehát, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1556-ban a világ népessége kevesebb volt, mint félmilliárd fő, a Senhszi földrengés áldozatainak száma szinte biztosan arányosan a legnagyobb emberveszteséget jelenti egyetlen nap leforgása alatt. Valószínűleg az abszolút halálozási szám tekintetében is rekordot tart, bár azt már nehéz biztosan megmondani, melyik nap okozta pontosan a legnagyobb emberveszteséget a történelemben: ez tehát vagy az 1976-os rengés.

(Források: IFLScience, History, a kép párizsi katakombákban készült, forrás: Pixabay/annbal)