A Prototaxites elnevezésű rejtélyes óriások a földi élet részét képezték valamikor a múltban, de egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy hova is tartoztak pontosan - növények vagy gombák voltak talán, esetleg egy olyan létformát képviseltek, amit semmilyen jelenlegi kategóriába nem lehet besorolni? Egy új vizsgálat alapján ez utóbbi tűnik a legvalószínűbb verziónak, a kutatók szerint az elemzések megerősítik a régi feltételezéseket, miszerint a Prototaxites egy, az eukariótákhoz tartozó, de teljesen kihalt, enigmatikus lény, “az összetett többsejtű eukarióták egy korábban le nem írt, önálló és kihalt leszármazási vonalának tagja.”
A Prototaxites organizmusok problémája nem ma kezdődött: az első fosszíliát 1859-ben fedezték fel, és azóta is viták tárgyát képezte a besorolásuk kérdése. Az élőlények maradványai a szilur és a késő devon korból származnak (a 420-360 millió évvel ezelőtti időszakból), és a jelek szerint ebben a periódusban a Prototaxites lények voltak a leghatalmasabb organizmusok a Földön, amelyek akár 8 méteres magasságukkal a többi, hozzájuk képest szinte törpének látszó élőlény fölé tornyosultak. Méretbeli dominanciájuknak csak a devon korban vetettek véget a náluk is nagyobbra növő fák.
“Nagy mérete, számos szárazföldi lelőhelyen való elterjedtsége, valamint az ízeltlábúak általi táplálékforrásként való felhasználására utaló közvetlen bizonyítékok miatt a Prototaxites kétségtelenül kulcsfontosságú ökológiai szerepet játszott a szárazföld meghódításának időszakában.”
- írják a kutatók a Science Advances folyóiratban publikált új tanulmányukban - “Jelentősége ellenére a Prototaxites rendszertani hovatartozása több mint 165 éve megoldatlan maradt.”
A korábbi elméletek egy része a gombák közé sorolta a Prototaxites organizmusokat, olyan hasonlóságok miatt, amelyek gombaszerű struktúrára utalnak.
A fosszíliák mikroszkopikus csöveket tartalmaztak, amelyek a gombák hifáira emlékeztettek, de - ahogyan az az újabb vizsgálatok során kiderült - a csövecskék olyan módon ágaznak el és kanyarognak, ami határozottan nem gombaszerű, a csövek fala pedig helyenként az erezettel rendelkező növényekhez hasonló szerkezettel bír. A Skóciában található Rynie csertből származó maradványokban emellett nem találták a gombák alapvető részét képező vegyületeknek, mint például a kitinnek és a glükánnak a nyomát.
“A Prototaxites gombaként való értelmezése az elmúlt 25 évben vált a legelterjedtebbé.”
- írták a kutatók a tanulmányban - “[...]Az általunk alkalmazott integratív megközelítés, amely a Prototaxites taiti molekuláris összetételének, szerveződésének és anatómiájának vizsgálatát egyesíti, aláássa azt a hipotézist, miszerint a P. taiti kifejezetten egy tömlősgomba, illetve általánosabban a koronacsoportba tartozó gomba lett volna, és ehelyett azt támasztja alá, hogy a Prototaxites egy korábban le nem írt, kihalt eukarióta leszármazási vonalhoz tartozik.”
(Fotó: Laura Cooper/Edinburghi Egyetem, Borítókép: Bing/MAI-Image-1, a kép csak illusztráció)
