Bár a talaj a mindennapokban szilárdnak és mozdíthatatlannak tűnik a lábunk alatt, a valóságban a Föld felszíne állandó mozgásban van. A tektonikus lemezek lassú, de kérlelhetetlen vándorlását egy látványos, egyperces animáció mutatja be, amely 1,8 milliárd év történéseit pörgeti vissza előttünk – ez nagyjából bolygónk történetének 40 százaléka.

A videó egy friss, ausztrál és kínai geológusok által jegyzett, a Geoscience Frontiers folyóiratban publikálták kutatáson alapul. Az új geofizikai mérések és korszerűbb számítógépes szimulációk révén a szakemberek pontosabb képet kaptak arról, miként formálódtak a kontinensek az idők során. Az időutazás a jelenből indul, a ma ismert földrészekkel, majd fokozatosan visszafelé haladva tárja fel, hogyan ütköztek egymásnak a kőzetlemezek, hogyan gyűrődtek fel, majd szakadtak szét újra és újra.

Néhány millió évvel visszaugorva már feltűnik a Pangea szuperkontinens is, amely a dinoszauruszok korának ikonikus földrajzi formációja volt, és mintegy 335 millió éve állt össze. Ahogy telnek a további évmilliók, más ősi szuperkontinensek, például a Rodinia is megjelenik, amely körülbelül 1,35 milliárd éve jött létre a még régebbi Nuna (más néven Columbia vagy Hudsonland) feldarabolódásából. Az 1,8 és 0,8 milliárd év közötti korszakot sokáig „unalmas milliárdként” emlegették, mert egyes modellek szerint ekkor a Föld tektonikája viszonylagos nyugalomban volt. Az új eredmények azonban ezt alaposan átírják: a kutatók szerint ez az időszak korántsem volt eseménytelen, hanem elnyúló, aktív és kifejezetten mozgalmas geológiai folyamatok jellemezték.

A tektonikus mozgások története ráadásul ma sem ért véget, hiszen bolygónk felszíne jelenleg is lassú, de radikális átalakuláson megy keresztül. Afrikában például egy óriási hasadék húzódik több ezer kilométeren át Etiópiától Kenyán, Tanzánián, Ugandán, Ruandán, Burundin, a Kongói Demokratikus Köztársaságon, Zambián, Malawin és Mozambikon keresztül, ami öt-tíz millió éven belül akár egy új óceán kialakulásához is vezethet, kettészakítva Afrikát.

A kontinensek vándorlása ráadásul ma sem állt meg

Bolygónk felszíne jelenleg is lassú, ám gyökeres átalakuláson megy keresztül. Afrikában például egy több ezer kilométer hosszú hasadékrendszer húzódik Etiópiától Kenyán, Tanzánián, Ugandán, Ruandán, Burundin, a Kongói Demokratikus Köztársaságon, Zambián, Malawin egészen Mozambikig, ami a geológusok szerint öt–tízmillió éven belül akár egy új óceán kialakulásához is vezethet, kettészakítva a kontinenst.

A még távolabbi jövőben pedig újabb szuperkontinens születése sem kizárt. Hogy ez Amasia lesz-e – ahol az Antarktisz kivételével minden szárazföld az Északi-sark körül torlódna össze –, vagy inkább Aurica, amelyben a kontinensek az egyenlítő mentén gyűlnének egybe, azt egyelőre csak a Föld mélyében lassan, de megállíthatatlanul mozgó lemezek döntik el.

(Forrás: IFL Science, fotó: ESA)

Ez is érdekelhet:

Egészen meglepő, mennyire beleszól a Mars a Föld éghajlatába A Föld klímáját finom, de könyörtelen kozmikus ritmusok vezérlik, kiderült, hogy Marsnak is kulcsszerep jut ebben, méghozzá sokkal nagyobb, mint eddig gondoltuk.

A jelenlegi globális felmelegedés tízszer gyorsabb, mint az 56 millió évvel ezelőtti ökológiai válság idején Egy friss kutatásból kiderült, ha a szárazföldi élővilág nem tud lépést tartani a hőmérséklet gyors változásaival, maga is tovább erősíti és hosszabbítja a felmelegedést.

A James Webb űrteleszkóp rögzítette egy 13 milliárd évvel ezelőtti szupernóva fényét A James Webb űrteleszkóp minden eddiginél régebbi szupernóvát fedezett fel.