Maga a videó 1923-ban készült egy hadgyakorlaton, és a Popular Mechanics információi szerint a Katonai Légi Szolgálat (a későbbi légierő) Martin MB-2 típusú, rövid hatótávú éjszakai bombázója látható rajta akció közben. Elsőre talán nem világos, de a füstfüggöny nem a hajót védi, éppen ellenkezőleg: a szerepe az volt, hogy eltakarja a támadó repülőgépeket a hajó legénysége elől.

Az 1921 és 1923 között tartott hadgyakorlat eszmei atyja William Mitchell dandártábornok volt, aki az elsők között ismerte fel, hogy a légierő sokkal ütőképesebb lehet, mint a haditengerészet. Mitchell azt vallotta, hogy egy maréknyi repülőgép képes elintézni akár a legmodernebb hadihajót is, ennek bizonyítására pedig kölcsön is kért két hajót a haditengerészettől, amiket a hadgyakorlat során elsüllyesztettek. Azt nem tudni, hogy a videón a USS New Jersey vagy a USS Virginia látható, de az biztos, hogy 1923-ra mindkettő a tenger fenekén pihent.

Az Interesting Engineering szerint a sűrű, áthatolhatatlan füstfüggönyt titán-tetraklorid használatával idézték elő, ami egy színtelen folyadék, a levegő párájával reakcióba lépve viszont erős füstöt képez. A titán-tetraklorid erősen korrozív hatású, emellett a vegyület az emberre nézve is igen veszélyes, többek között égési sérüléseket okozhat és a légzőszerveket is károsíthatja. Ennek ellenére a füstfüggöny igen nagy népszerűségre tett szert a katonai stratégák körében, akik még a második világháborúban is előszeretettel nyúltak ehhez az eszközhöz, támadásokhoz és védekezéshez egyaránt használva.

A technológia fejlődésével aztán a füst ilyen jellegű katonai felhasználása elavulttá vált, hiszen a fejlett radarrendszerek és infravörös szenzorok megjelenésével az egységek vizuális eltakarása már nem sokat ért. A mai vadászgépek akár több mint száz kilométeres távolságból is képesek kilőni olyan radarirányítású rakétákat, amelyekkel megsemmisíthetnek egy hajót, a rejtőzködésnél pedig a hangsúly az álcázó technológiákra, a radarzavaró eszközökre helyeződött.

Ettől függetlenül a füst a mai napig fontos szerepet játszik a katonai stratégiában, és ma már léteznek olyan összetételű (például foszfort és üvegszálat) tartalmazó füstképző anyagok is, amiken a hőkamerák sem tudnak keresztüllátni.