Ferrovulkanizmus

A fémes aszteroidák félbeszakadt fejlődésű planetezimálok kihűlt magjai. Naprendszerünk történetének abban az igen korai szakaszában keletkeztek, amikor a bolygók is elkezdtek kialakulni. A bolygókutató tudósok szerint a fém lehűlése és megszilárdulása során a folyékony vasat szóró vulkánok egy szilárd vaskéregen keresztül kitörhettek a fém aszteroida felületén is.

A csillagászok ugyanakkor még soha nem látták működésben lévő ferrovulkanizmust, egy fém vulkán kitörését, így kénytelenek voltak létrehozni egyet a laborban.

A kísérlet során kiderült, hogy a vasmagma gyorsabban és messzebb áramlik, mint a kőzet, és közelebb vitt bennünket annak megértéséhez, hogy a fémes exobolygók és aszteroidák hogyan váltak olyanokká, mint amilyenek manapság.

A földi sziklavulkánok általában hatalmas hegyek, kürtővel, melyektől jelentősen különböznek az olyan égitesteken található ferrovulkanizmus források, mint például a teljesen fémből álló Psyche aszteroida, melyre a NASA is expedíciót tervez. Ezek inkább lapos, homokfelülethez hasonlítanak, melyeken végiggördült néhány lávahullám. 

Laborvulkán

A laboratóriumban létrehozott kísérleti fémvulkán létrehozatala után, a kitörés szimulációjában a tudósok azt találták, hogy a fém magma tízszer gyorsabban áramlik és sekélyebb csatornákban oszlik el, mint a kőzet, megakadályozva a magas hegyek kialakulását. A kísérletről egy rövid videót is közzétettek.

A kísérlet csak a mai eszközökkel megvalósítható legjobb közelítése egy fémvulkánnak, mely arra jó, hogy a tudósok modellezzék a folyamatot. Egy aszteroida természetes dinamikája sokkal összetettebb, de most már legalább rendelkezésünkre áll egy működő referenciakeret a további vizsgálatokhoz.

"Amikor idegen világok képeit nézzük, akkor is a Földön történteket és megtapasztaltakat használjuk kiindulási alapként - mint például a vulkánkitörések emlékei - azok értelmezésére. A Földön azonban nincs széles körben elterjedt fémes vulkanizmus, ezért el kell képzelnünk, hogy nézhetnek ki ezek a vulkáni folyamatok más világokban, hogy a fényképeket helyesen tudjuk értelmezni" - mondta Arianna  Soldati a tanulmány vezető szerzője, az Észak-Karolinai Állami Egyetem tengerészeti, földi és légköri tudósa. A kutatás eredményeit a Nature Communications folyóiratban tették közzé.

(Forrás: ScienceDaily Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A legöregebb vulkanikus kőzet a Földön idősebb, mint a bolygónk A Földön felfedezett legrégebbi kikristályosodott lávát a Szahara sivatagában találták meg kevesebb mint egy éve. Különös módon, sok millió évvel régebben keletkezett, mint maga a bolygó, melyen felfedezték.

Elmenekülhetünk egy vulkánkitörés elől? Tudjuk, ez itt nem a Jurassic Park, de még csak nem is valamelyik Indiana Jones film, unalmas pillanatainkban azonban eszünkbe ötlött egy gondolat, miszerint vajon a valóságban mekkora az esélye, hogy kereket oldhatunk egy vulkánkitörés elől?

Drónok segítségével kutatják a legveszélyesebb vulkáni jelenség előidézőjét Az úgynevezett lávadómok fokozatosan növekvő, belül forró kőzethalmok, melyek egy adott pillanatban elvesztik stabilitásukat, leomlanak, majd hatalmas sebességgel száguldva, forró gázok és vulkáni kőzettörmelék elegyéből álló piroklaszt-árt generálnak. A drónok segítségével a művelet nemcsak veszélytelen lesz, de a jövőben pontosabb adatokat is kaphatunk az eseményről.