Nem kérdés, hogy a technológiai szektorban a tavalyi év egyik legfontosabb történése a ChatGPT diadalmenete volt, ami valóságos forradalmat indított el a mesterséges intelligencia területén. Az OpenAI chatbotjának sikerét látva a terület legnagyobb szereplői között valóságos fegyverkezési verseny bontakozott ki, ami magával hozta a kifejezetten erre specializált hardverek iránti kereslet radikális megugrását is.

Ennek a folyamatnak eddig az egyértelmű nyertese az Nvidia volt, akik idejében felismerték, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében hatalmas szerepe lesz az úgynevezett "AI chipeknek", azaz a kifejezetten a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre optimalizált GPU-knak, előrelátásukkal pedig 2023-ban alaposan letarolták a piacot: a cég adatközpontokból származó bevételei a tavalyi év első és második negyedéve között mintegy két és félszeresére ugrottak, az év végére pedig már a világ ötödik legnagyobb vállalatának számítottak a piaci kapitalizáció alapján.

Sam Altman, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezérigazgatója ugyanakkor úgy véli, hogy a robbanásszerűen növekvő keresletet a jövőben egyre nehezebb lesz kiszolgálni, így ahhoz, hogy a fejlesztések zavartalanul folytatódhassanak, nagyon komoly infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség. Az X-en február 7-én közzétett bejegyzésében a vállalatvezető arról írt, hogy mind a termelési kapacitás, mind az adatközpontok mind pedig az energiaellátás fejlesztésének területén sokkal nagyobb volumenű beruházások kellenek, mint amik jelenleg tervbe vannak véve, "az OpenAI pedig igyekszik ebben segíteni".

we believe the world needs more ai infrastructure--fab capacity, energy, datacenters, etc--than people are currently planning to build.

building massive-scale ai infrastructure, and a resilient supply chain, is crucial to economic competitiveness.

openai will try to help!

— Sam Altman (@sama) February 7, 2024

A Wall Street Journal információi szerint Altman nem a levegőbe beszélt, ugyanis az elmúlt időszakban egy szinte irreálisan ambiciózus tervbe vágta a fejszéjét, aminek keretében már számos befolyásos politikussal és a területen érdekelt cégek képviselőivel is tárgyalt. A lapnak nyilatkozó névtelen források szerint Altman elsősorban közel-keleti tőke bevonásaval szeretné jelentősen felpörgetni a félvezetőgyártást, ehhez pedig mintegy 5-7 ezer milliárd dollárnyi befektetést szeretne bevonzani a projektbe. Hogy ez mennyire hatalmas összeg, azt talán jól érzékelteti, hogy a világ jelenlegi két legértékesebb cégének, a Microsoftnak és az Apple-nek az értéke együttesen is csak nagyjából hatezer milliárd dollár, de mondhatnánk azt is, hogy Altman több pénzt szeretne felhajtani, mint az Egyesült Államok teljes tavalyi költségvetése (6,1 ezer milliárd dollár).

A hírek szerint Altman a terveiről már tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek kormányával, emellett a japán Softbanknak és a világ legnagyobb félvezetőgyártójának, a TSMC-nek a képviselőivel is folytatott megbeszéléseket. A WSJ emellett úgy tudja, hogy a cégvezető a terveiről értesítette az OpenAI legnagyobb befejtetőjét, a Microsoftot is, valamint beszélt az USA kereskedelmi miniszterével, Gina Raimondóval is. Utóbbi találkozó azért is lehetett fontos, mert az Egyesült Államok kormánya az elmúlt években aktívan igyekezett élénkíteni a belföldi félvezetőgyártás fellendítését, többek között 25 százalékos adókedvezményt is biztosítanak az ilyen gyárak létesítésére.

(Borítókép: Narumon Bowonkitwanchai/Getty Images)

Vízválasztó pillanathoz érkezett az OpenAI: ha bejön a piacterük, óriásvállalat lehet belőlük Szerdán indult el a GPT Store, amiben specializált chatbotokat lehet megosztani.