Magyarország területének 22,3 százaléka potenciális árvízi zóna – ez az egyik legmagasabb arány Európában – 34 százalékát pedig aszályok veszélyeztetik. Nem meglepő, hogy az önkormányzatok árvíz- és belvízkárok fedezésére fordított költsége éves szinten több tízmilliárd forintra rúg. A klímaváltozás jellegét előrejelző modellek szerint az évi átlagos csapadékmennyiség nem fog lényegesen módosulni, azonban annak időbeli eloszlásában kilengések várhatók: több lesz az extrém, nagycsapadékú nap, és ezzel egyidőben nyaranta a száraz időszakok is hosszabbá válnak. A hidrológusok, ökológusok és tájépítészek egyetértenek abban a legnagyobb kiterjedésű víztározó a termőtalaj lehetne, amely akár a csapadék kétharmadát is képes befogadni.

Egyre több a pusztító villámárvíz hazánkban is – mi áll a jelenség hátterében, és mit lehet tenni ellene? A villámárvizek előrejelzése szinte lehetetlen, ezért a jelenség hazánkban is jelentős veszélyt jelent. Megelőzése a szakértők szerint többek között a földművelési módszerek megváltoztatásával, illetve növények telepítésével lehetséges.

Dr. Szkordilisz Flóra, városklíma szakértő, várostervező szerint az elsivatagosodást alapvetően két módon lehet megakadályozni. Egyrészt, mintegy a természetet „utánozva”, az NBS (nature based solution) módszer alkalmazásával. Ez a betonfelületek csökkentését, illetve az olyan természetes alapanyagok használatát jelenti, amelyek kevésbé tartják meg, és sugározzák magukból a meleget. Az NBS módszer másik megoldása a „klímabiztos” növények telepítése.

A vízigényes pázsitok és örökzöldek helyett őshonos növényeket, gyümölcsfákat, például diófát érdemes ültetni,

amely télen nem árnyékol, ám nyáron természetes módon hűti a kertet, ráadásul a termése is értékes élelmiszer.

Mindemellett tudatos építészeti megoldásokkal is könnyen enyhíthetők a száraz, forró időszakok és a hirtelen, rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék hatásai. A zöldhomlokzattal, vagy zöldtetővel az esővizet „megköthethető” az épületek tetején. A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik: az esővízet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk.

A rendszer ráadásul a meteorológiai előrejelzések, illetve a tetőn tárolt víz mennyisége és hőmérséklete alapján a lehető leghatékonyabban használja fel az értékes esővizet.

A tetők hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt.

Klímakutató: Magyarországon a jövőben a nyár akár fél éven át is tarthat, 45 napos hőhullámokkal Naponta megdőlő melegrekordok, pusztító hőhullámok, aszály, árvíz, pokoli hőmérséklet. Szakértők segítségével jártunk utána, mi áll a szélsőséges nyári időjárás hátterében, és mi várható a közeljövőben, ami hazánk és bolygónk éghajlatát illeti.

Az esővíz telken belül tartásában segíthet a szikkasztó és -tározó blokk kialakítása is. A talajba ásott mezőkkel felfogható a lezúduló esővíz, ami később például öntözésre is használható. A víztározó blokkokat vízhatlan fóliával érdemes körbevenni, a szikkasztáshoz pedig geotextilt használni, ami átengedi a folyadékot a környező talajba. A két blokk összekötése gazdaságos és környezetbarát módon teszi lehetővé az esővíz felfogását és későbbi felhasználását. A Magyarországon jellemző éves csapadékmennyiség elegendő lehet egy 40 négyzetméteres konyhakert fenntartásához, és így egy négyfős család ellátáshoz.

(Borítókép: Getty Images/piranka)