Felfedezésük új távlatokat nyithat a fenológia, vagyis a növények és állatok fejlődési szakaszait vizsgáló tudományterületen – olvasható az egyetem beszámolójában. A kutatók Priszter Szaniszlónak (1917-2011), az ELTE Füvészkert egykori igazgatójának feljegyzéseit vették alapul kutatásukban. „A botanikus hosszú ideig vizsgált saját kertjében háromszázhuszonkilenc féle hagymás-gumós növényfajt és ezek első virágzási dátumát is pontosan feljegyezte harminchárom éven keresztül, létrehozva ezzel egy kincset érő adathalmazt, amely használható a globális klímaváltozás kutatásában is."

A vizsgált időszakban kimutatható változások történtek az évszakok hosszát illetően, például a május-júniusi virágzás szisztematikusan korábbra, míg az augusztusi későbbre tolódott. A beszámoló szerint a virágzás dátumai meglepően nagy ingadozást mutatnak a növényeknél: bizonyos években két-három héttel korábban, míg máskor néhány héttel később történt a bimbónyílás az átlagos értékhez képest. A kutatók azt vizsgálták, hogy a környezeti hőmérséklettől, a napsütéses időszak hosszától, vagy esetleg a csapadék mennyiségének tükrében indul-e be a virágzás. A havi átlagos adatok azonban erős torzítást eredményeznek, ugyanis egy olyan hónap, amelynek az első fele anomálisan hideg, a második fele anomálisan meleg, az átlagot tekintve „normális” hónapnak látszik. A csapat ezért

gépi tanulási algoritmust alkalmazott, ami kiszámolta a lehető legkevesebb számú bemenő paramétert, így pontosan meg tudták határozni a virágzási dátumok évről-évre bekövetkező ingadozását.

A meglepő eredmény szerint a tél közeledte beindít egy órát a növényekben, amely pontosan megméri a tél hosszát, detektálja a végét, majd indítja a virágzást. A kutatók arra jutottak, hogy leginkább a „hómélység anomália” (a hómélység hosszú idejű átlagtól való eltérése) befolyásolja a későbbi virágzást. Mivel a növények semmilyen módon nem képesek mérni a hómélységet vagy a hóhiányt (főleg az évelő hagymás-gumósok, amelyeknek télen nincs a föld fölött semmilyen növényrészük), az új molekuláris biológiai eredmények arra utalnak, hogy

igen komplikált hőmérséklet-érzékelési mechanizmus működik a növényekben, amely rögzíti a tél hosszát.

A növény így képes például váratlan februári meleg-betörés esetén visszafogni a virágzást. Renate A. Wesselingh, a belgiumi Louvain-i Katolikus Egyetemen növényi evolúciós ökológia professzora szerint a magyar kutatók felfedezése új utakat nyithat a fenológia tudományterületén, valamint sikerrel lehet majd bevetni más adatsorok és más klimatikus területek esetén is. Jánosi Imre, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzora és kutatótársai, Silhavy Dániel, Tamás Júlia és Csontos Péter a New Phytologist szaklapban jelentették meg a növények belső biológiai óráját vizsgáló tanulmányukat.

(Fotó: Pixabay)