A madárhangok mögött a syrinx nevű különleges szerv áll. Ez teszi lehetővé, hogy a madarak hihetetlen pontossággal és gyorsasággal irányítsák a hangmagasságukat és a hangszínüket – jóval meghaladva azt, amire a mi hangszálaink képesek. Ennek révén az énekesmadarak olyan effekteket hoznak létre, amelyek az AM- és FM-rádiómodulációhoz hasonlíthatók: rétegzett hangokat, amelyek lassítva elképesztő részleteket tárnak fel.

A floridai és georgiai felvételek számos madárfajt örökítettek meg: a cinegék például akár 18 különböző hangot is képesek egyszerre megszólaltatni. Mégis, a legnagyobb sztárnak az európai seregély bizonyult – annak ellenére, hogy sokan kártevőként tekintenek rá. Valójában ugyanis ez a madár a természet egyik legokosabb és legsokoldalúbb utánzója.

Erre kiváló példa egy The Mouth nevű mentett seregély, amelyet Sarah Tidwell, művész és állatmentő nevelt fel. A madárka repertoárjában hagyományos madárdalok helyett iPhone-kamerák kattanásai, emberi hangok, sőt, még egy szoba visszhangjai is fellelhetők.

Egy videóban, amelyet a PCW fedezett fel, Benn Jordan youtuber egy spektrogram segítségével madárka alakú ábrát rajzolt, majd az ebből generált hangot lejátszotta egy seregélynek, amely hamar megtanulta és tökéletesen visszacsipogta a hallott frekvenciákat. Ezzel a kis madár valójában 176 kilobájtnyi nyers adatot közvetített; ha ezt egy hangalapú fájlátviteli protokollként értelmeznénk 10:1-es tömörítési aránnyal, az elméletben akár 2 MB/s adatátviteli sebességet is jelenthetne.

Adódik a kérdés: ezen tökéletes hangutánzás mögött vajon az evolúciós erők milyen szkandermeccse húzódik meg? A válasz egyszerű: a túlélés és a társadalmi, valamint attól elválaszthatatlan szaporodási siker. A feketerigók hatalmas dalgyűjteménnyel igyekeznek lenyűgözni társaikat, a tüskéscsőrű madarak riasztó hangokat mímelnek, hogy elijesszék a ragadozókat, míg a kakukkok más fajokat tévesztenek meg, hogy azok neveljék fel a fiókáikat.

A legjobb az egészben, hogy ma már bárki betekinthet ebbe a rejtett világba. Az olyan megfizethető eszközök, mint az AudioMoth felvevő (kb. 100 dollár) vagy a BirdNET-Pi rendszerek (már 40 dollártól), lehetővé teszik a hobbimadarászok számára, hogy otthon is rögzítsék és azonosítsák a madárdalokat. A Cornell Ornitológiai Laboratórium ingyenes alkalmazásai és adatbázisai – például a Merlin Bird ID és az eBird – pedig azonnali fajazonosítást kínálnak, valamint hozzáférést biztosítanak hatalmas hangarchívumokhoz.

(Kép: Pixabay/dp1616)