Amikor az Európai Bíróság közel három éve hatályon kívül helyezte az úgynevezett "adatvédelmi pajzsot", hatalmas problémával találták magukat szemben a technológiai óriásvállalatok. Ez az egyezmény tette ugyanis lehetővé, hogy a tengerentúli cégek az USA-ba továbbítsák az európaiak adatait, a Facebook például azért, hogy a platformon megjelenő reklámokat megfelelően tudja célozni. Ahogyan akkor írtuk, az egész ügy Max Schrems osztrák aktivista-jogász 2011-es, a közösségi szolgáltatás adatkezelési gyakorlatára vonatkozó panaszával indult. 2013-ban aztán Edward Snowden kiszivárogtatta, hogy az Egyesült Államok hogyan figyeli meg az embereket a Google, az Apple, a Microsoft vagy a Facebook segítségével, aminek hatására az adattovábbítást addig szabályozó "biztonságos kikötő" egyezményt felváltotta az említett "adatvédelmi pajzs", ám a bíróság 2020-ban megállapította, hogy utóbbi sem nyújt elegendő védelmet az európaiaknak.

Ahogyan a The Verge cikkében olvasható, az ír adatvédelmi hatóság most azért szabta ki a rekordösszegű, 1,3 milliárd eurós bírságot, mert a Facebook ennek ellenére továbbra is kezelte külföldön az európai adatokat, miközben ez a gyakorlat "nem veszi figyelembe az alapvető jogait és szabadságait" az érintetteknek. Az eddigi rekordot az Amazon tartotta, a cég hasonló kifogások miatt egy 746 millió eurós számlát kapott 2021-ben.

A Facebooknak körülbelül fél éve lesz arra, hogy megoldja, hogy ne az Egyesült Államokban dolgozza fel az információkat, ám fontos, hogy ez az ítélet a Meta többi termékére, például az Instagramra vagy a WhatsAppre nem vonatkozik. Emellett abban is bízhatnak, hogy mire életbe lépne az adattovábbítási tilalom, az USA és az EU vezetése meg tud egyezni az "adatvédelmi pajzs" immár GDRP-kompatibilis utódjáról.

A Meta korábban azzal fenyegetőzött, hogy kivonulhat Európából, ha nem tud Amerikába adatokat küldeni. Most azonban már azt írják, hogy nem várható fennakadás a szolgáltatásaikban. Emellett szerintük "vállalatok és szervezetek ezrei" hagyatkoznak arra, hogy adatokat mozgassanak a két kontinens között, a bírság "jogtalan és szükségtelen", és meg fogják támadni az ítéletet. Max Schrems viszont boldog, bár szerinte a bírság lehetett volna magasabb, hiszen a maximális összeg négymilliárd euró lett volna. A Meta 2022-ben huszonnyolcmilliárd dollár profitot termelt, vagyis az EU döntésével körülbelül félhavi nyereségük esett ki.

(Borítókép: a Meta európai központja Dublinban, Fotó: Brian Lawless/PA Images via Getty Images)