Az exobolygó és csillaga, melynek hazánk lett tiszteletbeli névadója, több szempontból is különleges: felfedezőjük Bakos Gáspár, aki a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszer segítségével bukkant rájuk 2007-ben. Másrészt a mostanáig csak HAT-P-2b-ként becézett óriásbolygó (Magor) tömege mintegy nyolcszorosa a Jupiter tömegének. Magor ráadásul alig hat nap alatt megkerüli a HD 147506 jelű központi csillagot (Hunort), vagyis nagyon közel kering hozzá.
Az objektumok a Magyarországról is látható Herkules csillagképben találhatók, nevükre - az IAU szabályai szerint - először interneten lehetett szavazni 2019 nyarán. A szervezők közel százötven javaslatot kaptak három hónap alatt, a végső neveket pedig egy ötfős szakértői bizottság választotta ki. Ha valakinek esetleg elsőre nem ugrik be, alább látható a Herkules csillagkép:
Az exobolygók, hivatalos nevükön extraszoláris bolygók a Naprendszeren kívül, más csillagok körül keletkező bolygók, melyek többségükben napjainkig ott keringnek. Tulajdonságaik alaposabb feltérképezésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát, emellett az égitesteknek a Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerep jutott. A csillagászok mostanra rájöttek, hogy szinte minden csillag körül kering bolygó, sőt, általában nem is egy, amik ráadásul jóval változatosabbak a Naprendszer bolygóinál, ugyanakkor akad közöttük a Földre hasonlító objektum is.
(Forrás: 444 via MTI, Fotó: Pixabay)
