Ha le tudnánk szállni a felszínén, nemcsak a hőség végezne velünk azonnal, hanem az orrfacsaró záptojásszag is, amit a légkörében lévő brutális mennyiségű hidrogén-szulfid és kén-dioxid áraszt.

A kutatók szerint ez a világ egyfajta átmenet a szilárd kőzetbolygók és a gázóriások között, de a sűrűsége gyanúsan alacsony maradt. Harrison Nicholls, az Oxfordi Egyetem kutatója és csapata a James Webb-űrtávcső adatait hívta segítségül, hogy megfejtse a rejtélyt. A Nature Astronomy folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a bolygó egyáltalán nem ott született, ahol most van. Eredetileg sokkal távolabb, a rendszer fagyos peremén jött létre, ahol bőségesen jutott neki kénből és más illékony anyagokból, majd egy kozmikus vándorlás során került jelenlegi helyére.

Mostanra olyan közel kering vörös törpe csillagához, hogy a Merkúrnál is hatszor szorosabb pályán mozog.

Ez a közelség, kombinálva a szomszédos bolygók gravitációs rángatásával és a sűrű légkör üvegházhatásával, állandóan olvadt állapotban tartja a felszínt. A szakértők szerint a bolygón egy különös kénkörforgás zajlik: a gázok a magmaóceánba merülnek, majd onnan újra a légkörbe pöfögnek, miközben a csillag sugárzása folyamatosan kémiai elegyeket kever belőlük. Tim Lichtenberg, a Groningeni Egyetem munkatársa szerint az L 98-59 d tökéletes példa arra, hogy a galaxisunk tele van olyan extrém világokkal, amikről korábban fogalmunk sem volt.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Nature Astronomy, Skyandtelescope.org)