Mint azt a sajtóközlemény oly vitathatatlanul megfogalmazza: „nehéz elképzelni ma egy fák nélküli világot”. Ilyen világ azonban létezett – még az ember és az erdők megjelenése előtt a bolygónkat alacsony, cserjeszerű növények népesítették be. Ezeknek egy részéből fejlődtek ki a fák 385 millió évvel ezelőtt, és a kutatók tehát sokáig úgy gondolták, hogy a légkör CO2-szintjének csökkenését és a Föld éghajlatának lehűlését a fák megjelenése okozta. A Koppenhágai Egyetem kutatói viszont most egy új módszerrel rájöttek, hogy már ezek a fákat megelőző, alacsonyabb cserjeszerűségek is nagyobb szerepet játszhattak a fentebb említett folyamatokban, mint azt korábban feltételezték.

Ezáltal a kisebb, úgynevezett szövetes- vagy edényes növények a Föld éghajlatának szabályozásában betöltött szerepe is új megvilágításba kerül. A mostani kutatás alapját egy új módszer jelenti, melynek segítségével ki tudták számítani a légkör CO2-szintjét ebben a 385 millió évvel korábbi időszakban, és megállapították, hogy az sokkal alacsonyabb volt, mint korábban gondolták. A módszer lényege, hogy az élő növények és az ősi növényi kövületek együttes tanulmányozása révén a kutatók meg tudják határozni a légköri CO2 mennyiségét abban az időben, amikor a kövületek még éltek.

A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy eddig 4000 ppm-nek hitték a CO2 légköri koncentrációját, de az új kutatás szerint ennél lényegesen alacsonyabb volt: 600 ppm, ami egyébként nem sokkal van felette annak a mennyiségnek ami felé manapság haladunk. A kutatás eredményei így arra is utalnak, hogy a Föld klímája sokkal érzékenyebb a légkör CO2-szintjének változásaira, mint azt korábban hittük, vagyis mindez nem csak a fák szerepe miatt fontos, de ezek az információk kulcsfontosságúak az éghajlatot irányító folyamatok megértéséhez, és akár segíthetnek megoldást találni a jelenlegi éghajlatváltozásra.

A tanulmány egyik legmeglepőbb megállapítása azonban tehát az, hogy nem a fák, hanem a primitív edényes növények megjelenése okozhatta a legnagyobb CO2-szint csökkenést. Ennek az az oka, hogy ezeknek a növényeknek sekélyen elhelyezkedő gyökereik vannak, és ezért a talajerózióra hagyatkoznak, hogy képesek legyenek tápanyagot felszívni az altalajból. A kutatók pedig úgy vélik, hogy az erózió az elsődleges oka annak, hogy a növények és a fák hosszú időre kivonják a CO2-t a légkörből, és ebben a primitív edényes növények jóval hatékonyabbak, mint a fák. Mint azt Tais W. Dahl, a Koppenhágai Egyetem Globe Intézetének docense megfogalmazta:

„A növények két okból távolítják el a CO2-t a légkörből. Valószínűleg az elsőre gondolunk leginkább, nevezetesen arra, hogy a növény maga szívja fel a CO2-t és cukrokká alakítja. De a növények tápanyagot is felszívnak a talajból vagy a kőzetből, amelyen élnek, azáltal, hogy a kőzetrészecskéket kémiai mállás révén feloldják. Ehhez a folyamathoz a növényeknek CO2-ra van szükségük az ásványi anyagok feloldásához. Valójában ez az elsődleges oka annak, hogy a növények és a fák hosszabb időn keresztül csökkentik a CO2-szintet. Az (edényes) növényeknek több tápanyagot kell felvenniük a talajban lévő ásványi anyagokból, mint a fáknak, és ez több málláshoz vezet. A fák nem mozdulnak, és jól működő gyökérrendszerrel rendelkeznek, ami segít megtartani a táplálékot, és zártabb rendszert hoz létre. Ezért az idő múlásával a primitív növények jobban erodálják a talajt, mint a fák, és a fák és növények főleg ezzel az erózióval távolítják el a CO2-t a légkörből.”

Adja magát a kérdés: akkor most fák helyett inkább primitív edényes növényeket ültessünk? A válasz az, hogy nem feltétlen. A fák más okokból is fontosak, ilyen például a biológiai sokféleség biztosítása. A jelenlegi éghajlati válságot pedig nem a fokozott talajerózióval fogjuk megoldani, hanem egy olyan átfogó megközelítéssel, amely a problémához hozzájáruló összes tényezőt kezeli. A tanulmány viszont abból a szempontból fontos, hogy gazdagítja a képünket arról, hogy miként vonható ki a légkörből a CO2. Tais W. Dahl ennek kapcsán a következőket mondta:

„A megoldások keresése kulcsfontosságú. A megoldások megtalálásához azonban a lehető legtöbbet kell tudnunk azokról a folyamatokról, amelyek potenciálisan eltávolíthatják a CO2-t a légkörből. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik ez globális szinten, és milyen következményekkel jár, érdemes megnézni, mi történt a múltban, amikor a Föld jelentős változásokon esett keresztül, és ezek a mechanizmusok megváltoztak. És ez az, amit ez a tanulmány tesz.”

(Kép: Pixabay/jplenio)