A Droid TW 12.7 robotot az ukrán DevDroid cég fejlesztette az ukrán védelmi erők részére, a Védelmi Minisztérium pedig tavaly decemberben adott engedélyt a használatára éles bevetések közben. A robot egy UGV, azaz robotizált szárazföldi jármű, tehát a kezelőjének nem kell a közelében tartózkodnia, és nagyrészt autonóm módon tud működni a csatatéren.
A droid, ukrán hírek szerint, az elmúlt időkben hasznos munkát végzett a fronton: egyedül védte a területet a tűzvonalban az orosz támadások ellen, és képes volt több mint egy hónapon keresztül hatékonyan tartani a pozícióját az ellenséges erőkkel szemben. A másfél hónapos bevetés során a robotot minden nap reggel kiküldték a frontra, ahol aztán önállóan működött a nap folyamán, miközben felderítési feladatokat végzett, emellett fegyverrel védte a területet. A droidot egy 12.7 mm M2 Browning gépfegyverrel szerelték fel, vagyis nem csak passzív munkát végzett - ezzel pedig a katonák biztonságát is növelte a hadsereg szerint.
Az UGV közel sem az egyetlen robot, amit az orosz-ukrán háborúban bevetettek - a háborúban az elejétől kezdve mindent fél támaszkodott a drónok és robotok segítségére, de a világ más részein is egyre nagyobb szerepet kap a robotizáció és automatizáció, amivel a hadseregek a katonák életének védelme mellett a hatékonyságot, a költségek csökkentését és a gyorsaságot igyekeznek növelni. Ami aggodalomra adhat okot az az önállóan működő robotok fegyverrel való felszerelése, de ez a trend is egyre jobban terjed, sőt, már lángszóróval ellátott robotkutya verziókat is bemutattak az elmúlt időkben.
A robotok egyelőre nem önállóan döntenek a célpontok támadásáról,
az úgynevezett human-on-the-loop, vagyis az emberi felügyelet megtartása a legtöbb hadsereg számára egyelőre fontos szempontot jelent, de az emberjogi szervezetek, például a Human Rights Watch szerint a “gyilkos robotokkal” kapcsolatos problémákat érdemes komolyan fontolóra venni, és megfelelően szabályozni a területet. A szervezet jelentése szerint “az autonóm fegyverek, amelyek szenzorok alapján, nem pedig emberi beavatkozás révén választják ki és alkalmazzák az erőt a célpontokkal szemben, ellentétesek az élethez való joggal, a békés gyülekezéshez való joggal, a magánélethez való joggal, valamint a jogorvoslat lehetőségével, és sérthetik az emberi méltóság és a diszkrimináció tilalmának alapelveit. A technológiai fejlődés és a katonai befektetések ösztönzik az autonóm fegyverrendszerek gyors ütemű kifejlesztését, amelyek jelentős emberi ellenőrzés nélkül működnének.” - írja a Human Rights Watch.
“Az autonóm fegyverrendszerek használata nem korlátozódik majd a háborús helyzetekre, hanem kiterjed a rendvédelmi műveletekre, határvédelmi feladatokra és egyéb körülményekre is, ami komoly aggályokat vet fel a nemzetközi emberi jogi törvények szempontjából.”
- mondta el Bonnie Docherty, a jelentés fő szerzője - “Ahhoz, hogy elkerüljük az automatizált gyilkolás jövőjét, a kormányoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy egy globális, autonóm fegyverrendszerekről szóló egyezmény elfogadásán dolgozzanak.”
(Fotó: DevDroid)
