Aki elmulasztotta a 2017-es Downsizingot, annak nagyon javaslom megnézni, mert rém jópofa és érdekes film. Ebben a társadalmi szatírában az embereket zsugorítják apróra, hogy csökkenjen az ökológiai lábnyomuk. Egy amerikai mozgalom viszont csak a házakat akarja lecsökkenteni még élhető, de a környezetet a jelenleg jellemző méretű otthonoknál jóval kevésbé terhelő méretűekre.

Az átlagos amerikai családi ház alapterülete 1978 és 2013 között 165-ről 247,3 négyzetméterre nőtt. A nagyobb házak értelemszerűen nagyobb környezetterhelést jelentenek, eredendően nagyobb építőanyag-szükségletük és jellemzően nagyobb energiaköltségük miatt egyaránt.

A Tiny House mozgalom célja, hogy minél több amerikait ráébresszenek: ez a lakótér-növekedési trend káros a környezetre nézve és indokolatlan az életmódbeli szokások megváltozása miatt. A Tiny House (szó szerint: Apró Ház) nem csak egy jópofa hívószó, konkrét jelentése is van: a 80 és 400 négyzetláb, 7,4 és 34 négyzetméter közötti alapterületű házikók tartoznak ebbe a kategóriába. A miniházakért folyó kampány része a jogi szabályozás kialakítása is, hogy ezek a pici, néha a helyüket is megváltoztató otthonok hivatalosan is lakóingatlanként működhessenek.

A Tiny House lehet mobilház, aminek kis mérete, kis ökolábnyoma mellett megvan az az előnye is, hogy időnként arrébb lehet vinni. Ezek nem lakókocsik: nem hosszú és gyakori utazásokhoz tervezik őket, tehát nem kell könnyűnek és csak alkalomszerű használatra alkalmasnak lenniük, hanem egész évben komfortosan lakhatóak, csak épp kerekek vannak alattuk. De persze lehet a Tiny House egy fixen letelepített épület is, ami pont olyan, mint egy normális megszokott méretű ház, csak kisebb.

A mozgalom az elmúlt években már elhagyta az USA határait, Európában is több országban indultak komplett Tiny House lakópark-projektek és a kulcsra kész miniházak piaca is egyre bővül. A hullám már Magyarországot is elérte, itthon is alakult vállalkozás az aprócska otthonok legyártására.

A mozgalomnak a koronavírus-járvány újabb lökést adott. A távmunka intézményének berobbanása hirtelen tömegek számára adta meg a lehetőséget arra, hogy akár vidéki környezetből, mondjuk egy gyorsan és egy "igazi" házhoz képest olcsón összerakható, mégis komfortos otthonból végezhessék el a napi munkájukat. És persze a nagyvárosi lakásokban karanténba szorult emberek tömegei is ráébredtek, hogy ha már nem mehetnek ki az otthonukból, nem lenne baj, ha ez az otthon nem egy betontömb közepén, hanem valahol a természetben, de legalábbis egy zöld telken állna, ahol nem a falak közé zártan kell eltölteni az időt.

Nyolc négyzetméteres házikóért még nem rajongtunk ennyire Már húznánk is ki valamilyen gyönyörű rétre.