Egyfajta örök, lezáratlan kérdés, hogy mit tekintünk életnek. De nem csak azért az, mert már az élővilág keretein belül is akadnak beskatulyázhatatlan szereplők, melyek mutatják az élet néhány jellegzetességét, de nem az összeset (például a vírusok), hanem amiatt is, mert mi magunk, tehát az emberiség is elkezdett mesterséges rendszereket kidolgozni, melyek egyre inkább mutatják az élő szervezetek jellegzetességeit.

A sci-fi irodalomból ismerős, de a közeljövőben jó eséllyel megvalósuló technológiák miatt megjelenő kérdéseket több kutató tette fel egy friss tanulmányban. A tanulmány vezető szerzője Oleg Abramov, a NASA által is támogatott Planetary Science Institute-ból, szerzőtársai pedig a független Kirstin Bebell, valamint Stephen Mojzsis, aki a budapesti Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont alá tartozó Origins Research Institute tudósa. A cikkel kapcsolatban pedig blogbejegyzést tettek közzé a Planetary Science Institute honlapján. Eszerint az új tanulmány lényege, hogy bebizonyítja, hogy a biológiai rendszereket felépítő szervezettség eredendően számítási alapú. A tanulmány interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, és teóriákat épít, megfigyeléseket végez, végül pedig modellezéssel ellenőrzi az eredményeket. A kiindulópont az volt, hogy az önszerveződő szervezetek alapjait, valamint evolúcióját vizsgálták többféle élőforma esetén is. A megfigyelést blokklánc alapú (ez a kriptovaluták mögötti technológia) osztott virtuális gépen (dVM) végezték. Egy ilyen masina több ezer csomópontból vagy számítógépből áll, amely együttesen egy globális, bármire alkalmas komputerként funkcionál.

Ezek a dVM-ek pedig több szempontból is emlékeztetnek a biológiai rendszerekre: például hasonlóság áll fenn a blokklánc és a DNS között. A DNS egy önmagát replikáló molekula, és az ismert élet esetén a genetikai tervrajznak feleltethető meg. A blokklánc csak-függelék struktúraként működik, és mint a név is utal rá: blokkokból épül fel, amely titkosítási megoldásokkal véglegesen „lánccá” szerveződik. Magyarán ebben az esetben is egy megváltoztathatatlan információhordozó (csak az információ ez esetben számítógépes kód) közegről van szó, mint a DNS esetén, ráadásul a blokklánc éppen úgy képes a replikációra a több ezer számítógépen, melyekből a rendszer épül fel, mint a dezoxiribonukleinsav a sejtekben.

A tanulmány szerint pedig egy ilyen rendszer élőnek tekinthető a következő szempontok miatt: a környezeti hatásokra válaszol, növekszik és változik, képes tehát a replikációra, de emellett az önszabályozásra is. Ez viszont nem az összes szempont, ám a tanulmány feltételez egy olyan mesterséges rendszert, amely már az összes kritériumot teljesíti ahhoz, hogy élőnek tekinthessük. És egy ilyen rendszer már nincs is olyan elérhetetlenül messze: egy mesterséges ideghálózaton (ANN) alapuló mesterséges intelligenciáról beszélünk. Korábban egyébként írtunk már olyan technológiákról, mellyel működésében az emberi idegsejtre nagyon hasonlító, mesterséges idegsejtet lehet fejleszteni.

Az emberi idegsejtet utánzó mesterséges neuron sokkal hatékonyabb számítógépet tehet elérhetővé Egy új kutatás szerint nem csak elektronokkal, hanem ionokkal is lehetséges a memrisztor hatás kiváltása, ez pedig már egészen az emberi idegsejtek működésére emlékeztet.

Mint az a fent linkelt cikkben is látható tehát, nagyon nem a távoli jövő technológiáról beszélünk, hanem ilyen idegsejtek, valamint az ezeken alapuló mesterséges intelligenciák ha nem is a spájzban vannak, de a portánkra már mindenképpen betértek. Egy ilyen rendszer pedig nem csak teljes mértékben élő szervezetként lehetne definiálható, de több szempontból is jobb lenne a biológiai alapú rendszereknél: például a megszerzett jellemzőit át tudja adni az utódjának – amit nagyjából úgy kell elképzelni emberi analógiával, minthogyha valaki elvégezné az orvosit, akkor az összes utódja is orvos lenne a szükséges tudással felvértezve. De emellett gyorsabbak és pontosabbak is lesznek a biológiai szervezeteknél, és akár örökké is élhetnek.

(Kép: Flickr/Mike MacKenzie)

További cikkek a témában:

Hogyan működik egy neuron-hálózat, amiről a neurálisat mintázzák? A mesterséges neurális hálózat mesterséges idegsejtekből, azaz csomópontokból áll, és létrehozásakor alapvetően a létező, biológiai neuronhálózatokról mintázzák meg. De mi történik akkor, ha az említett biológiai neuronhálózat koncepcionális megértése eleve hibás?

Előbb kritizált, majd kirúgott százötven embert egy algoritmus Az eset az orosz Xsolla, ötszáz főt foglalkoztató cégnél történt, ahol mesterséges intelligencia monitorozza a dolgozók teljesítményét, és ez alapján dönt a maradásukról, vagy ez esetben az elbocsájtásukról.  

Napokkal lát előre a jövőbe a Pentagon a mesterséges intelligencia segítségével Ha valaki (vagy valami) képes megbízhatóan jósolni, az nagyban segítheti a stratégiai döntéseket. A technológia sci-finek hangozhat, de egyáltalán nem az.