A The Verge-ön olvasható hír szerint a Ford korábban azt tervezte, hogy nem vezethető, így nem is értékesíthető autókat lesz kénytelen a kereskedőkhöz szállítani, ehhez képest mindenképp előrelépésnek tűnik, hogy az említett Explorerek értékesíthetőek és vezethetőek is. Az egyetlen kényelmetlenség, azon kívül, hogy a gyerekek és az unatkozó utasok nem tekergethetik a hőmérsékletet szabályozó gombokat, hogy egy éven belül valamikor vissza kell vinni a kocsit a szalonba, hogy megkapja a hiányzó chipeket. A cikk emlékeztet rá, hogy nemrég Ford Broncók százai álltak a hóban Detroitban, amint várták, hogy végre megérkezzenek az alkatrészeik. Persze nem a Ford az egyetlen gyártó, amely hasonló gondokkal küzd: korábban a Rakétán beszámoltunk már olyan Teslákról, amelyekből hiányzik az USB-csatlakozó, ráadásul a cég még csak nem is szólt erről a tulajdonosoknak. Tavaly novemberben pedig olyan BMW-kről írtunk, amelyekben nincsenek érintőképernyők, illetve bizonyos esetekben tolatóasszisztens sem. A General Motors modelljeiben a hír szerint a vezeték nélküli töltésről és a HD rádiókról mondtak le a hiányzó chipek miatt.

Az alagút vége mintha távolodna

Miközben a koronavírus-járvány eleje óta küzd a világ az akadozó ellátási láncokkal, így a chiphiánnyal is, a Rakétán a napokban beszámoltunk arról, hogy az orosz-ukrán konfliktus minden bizonnyal tovább ront majd a helyzeten. Ukrajnában működik, illetve működött ugyanis a világ félvezető-szintű neon gyártásának a fele, az Ingas és a Cryoin nevű vállalatoknál. A Gizmodo cikke emlékeztet rá, hogy a legnagyobb gyártók, mint az Intel, a Samsung vagy a TSMC valószínűleg más forrásokhoz is hozzáférnek, illetve tudtak tartalékolni, a kisebb gyárakat viszont érzékenyen érintheti a kialakult helyzet. És hiába lépett elő a félvezető-gyártás stratégiai kérdéssé például Németországban vagy az Egyesült Államokban, az ukrán neontól látszólag nehezen tudná magát függetleníteni a világ - 2014-ben, a legutóbbi orosz-ukrán háború idején hatszáz százalékkal nőtt a neon ára.