Az Imago Mundit, a világ legrégebbi ismert térképét 1882-ben fedezték fel az ókori babiloni Sippar városában, a mai Irak területén – a tábla mintegy 3000 éves. Az agyagtáblába vésett térkép nemcsak a babiloni világképbe nyújt bepillantást, hanem úgy tűnik, hogy Noé bárkájának feltételezett helyét is megjelölték rajta. Nemrég pedig a térképet őrző British Museum kutatói új elemzést tettek közzé a bárka legendás helyével kapcsolatban – számol be róla a Daily Mail cikke.

A kör alakú, ékírásos szimbólumokkal bevésett térkép Mezopotámiát ábrázolja a közepén, amelyet egy úgynevezett “keserű folyó” vesz körül – ez utóbbi valószínűleg az ókori világ határának ábrázolása. A térkép szélén látható nyolc háromszög alakú jelzés valószínűleg olyan hegyvonulatokat szimbolizál, amelyekkel a babiloni utazók találkozhattak. Dr. Irving Finkel, a British Museum kurátora szerint a tábla hátoldalán található útmutató Urartu felé vezet, és részletezi, hogyan bukkanhatunk egy “óriási hajóra” az út során. Ez a leírás erősen hasonlít Utnapistim történetéhez, aki a babiloni Gilgames-eposzban a bibliai Noéhoz hasonló alakként isteni utasításra épített bárkával élte túl az árvizet.

A tábla ősi szövege pontos utasításokat ad, például “hét ligányi” utazás megtételére, hogy elérjünk egy “vastag, mint egy parsiktu-edény” nevű helyet. Ezt a kifejezést korábban csak babiloni szövegekben használták, és úgy vélik, hogy a bárka méreteire utal. A Gilgames-eposzban Ea isten figyelmezteti Utnapistimet a közelgő árvízre, és megkéri, hogy építsen egy nagy hajót, hogy megmentse magát, a családját és az állatokat. Ez a történet jóval megelőzi a bibliai elbeszélést, ám, mint látható, sok hasonlóságot is mutat azzal: az isteni beavatkozáson kívül, valamint az élet megőrzésén túl ilyen közös motívum, hogy az áradást követően a bárka egy hegyvidékre érkezett meg.

A bibliai elbeszélésben a bárka mérete könyökben volt megadva – körülbelül 157 méter hosszú, 26 méter széles és 16 méter magas – az Ararátnak pedig akad egy olyan csúcsa, amely ennek pont megfelel. Egy, az Isztambuli Műszaki Egyetem által vezetett szakértői csoport pedig évek óta végez ásatásokat a hegyen, és 2023-ban bejelentették, hogy agyagot, tengeri anyagokat és tengeri eredetű élelmiszereket találtak, amelyek bizonyítják, hogy 3 000-5 000 évvel ezelőtt valóban emberek éltek itt.

Azt persze tegyük hozzá, hogy a tudósok többsége azért érthetően óvatosan kezeli az árvízi mítoszok szó szerinti értelmezését. Bár az Imago Mundi valószínűleg kapcsolatot mutat az árvízi mítoszokkal, az továbbra sincs igazolva, hogy a bárka egyáltalán létezett. Mindenesetre nagyon érdekes, hogy ez az ősi térkép így áthidalja a mítosz és a történelem között húzódó szakadékot.