Félelem, reszketés és karamell Svédországban: a Vipeholm Kísérlet

2022 / 01 / 21 / Bobák Zsófia
Félelem, reszketés és karamell Svédországban: a Vipeholm Kísérlet
A svédeknek nem csak az ABBA-t és Greta Thunberget köszönheti a világ, ismerjük meg a Lördagsgodis hagyományát és a mögötte húzódó hátborzongató történetét.

Szögezzük le előre, a svédek védelmében, a múlt század elején még rettenetes állapotok uralkodtak a fogászat és dentálhigiénia területén. A fogorvoshoz járás nem volt olyan elterjedt, nagy népszerűségnek örvendő tevékenység, mint napjainkban, aki mégis bemerészkedett egy rendelőbe, annak a rossz fogait gyakran egyszerűen kihúzták, így a foghiány és a fogromlás világméretű problémává eszkalálódott.

Svédországban a három év körüli gyerekek 83%-ának volt lyukas foga, a kezelés magas költségei miatt azonban a kormány úgy döntött, inkább a megelőzésre koncentrál. Mivel akkoriban a szakemberek nem tudták biztosan, mi áll a jelenség hátterében, de az első számú gyanúsított a cukor volt, dietetikai tanulmány elkészítését irányozták elő, melyet paradox módon a svéd édességipar pénzelt.

A helyszín a Vipeholm Elmegyógyintézet. Itt „kezelték” a legsúlyosabb szellemi fogyatékos pácienseket, akik a kísérlet elvégzéséhez szükséges alapkövetelményeknek leginkább megfeleltek: étkezéseiket teljes kontroll alatt tarthatták, a helyszínt nem hagyhatták el, beleegyezésüket nem kellett kérni.
Szögezzük le, a svédek védelmében, akkoriban bevett gyakorlatnak számított az intézetek lakóinak kísérletekbe való bevonása, mivel, az általános felfogás szerint, tartoztak az államnak az eltartásuk költségeivel. „Egyik módja annak, hogy leróják tartozásukat, a kísérletekben való részvétel volt.” –magyarázza Art Caplan, a New York Egyetem Langone Medical Center Orvosi Etikai Szakosztályának alapítója.

Cukorsokk-terápia

A kutatás megkezdődött. Az első két évben az alanyoknak egészségesebben kellett élniük, mint egy átlag svédnek, lecsökkentették a cukoradagjukat, A, C, D vitaminokat és fluor-tablettákat kaptak. A periódus végére 78%-nál nem találtak új lyukas fogat.

A következő fázisban a „gyerekeket” (akkoriban a szellemileg visszamaradott embereket gyerekeknek, vagy még rosszabb esetben állati szinten élőknek tartották) hét csoportba osztották: a kontroll csoport nem kapott cukrot, a „szaharóz csoport” folyadék formájában, a „kenyér csoport” édes, ragadós kenyér alakjában, a „csoki csoport” tejcsokoládé táblákban kapta meg napi adagját. A legjobban a „karamell csoport” tagjai jártak, ők 8, 22 vagy 24 darab, direkt a kísérlet céljából készített, extra ragacsos, foghoz tapadó karamellt rágcsálhattak. Minden. Egyes. Nap. Igazi álommeló.

Az eredmény hamar megmutatkozott. Míg az első négy csoport tagjai megúszták kisebb problémákkal, a karamellt fogyasztók fogai kezdtek sorra kilyukadni, nagy fájdalmakat okozva. Mivel a páciensek sokszor megijedtek a fúró hangjától, az orvosok, etikai kérdésektől nem zavartatva, gyakran a kezelés elhagyása mellett döntöttek.

A cél szentesíti az eszközt?

A tanulmány sikeresen zárult. Immár papíron is bizonyítható volt az édességfogyasztás káros hatása. A svéd kormány kétszeres adó kiszabását tervezte a cukorkákra, de a befolyásos édesipari vállalatok megakadályozták, így kerülő úton, kampány formájában figyelmeztették a lakosságot. Az „egyél cukrot, de csak szombaton” szlogen a mai napig, a Lördagsgodis hagyományában él tovább Svédországban. A tanulmányt azóta is gyakran használják referenciaként, a svédek pedig, a Lördagsgodis-nak köszönhetően, vagy annak ellenére ma is egészséges nemzetnek számítanak.

A Vipeholm szerencsétlen sorsú lakóiról pedig lassan megfeledkezik a világ.
Ahogy Bo Krass, nyugdíjazott fogorvos professzor írja: „A Vipeholm Tanulmány két jól ismert, régi mondást illusztrál: egyrészt: a cél szentesíti az eszközt, másrészt: utólag könnyű okosnak lenni.”
Harmadik mondásnak hozzátehetjük: svéd orvostól sose fogadj el cukorkát.

Ez a cikk eredetileg 2019.11.17-én jelent meg a Rakétán.

(Forrás: CNN)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
3000 év után találták meg az elveszett Aranyvárost Egyiptomban
3000 év után találták meg az elveszett Aranyvárost Egyiptomban
Aton 3000 éves városa az egyik legjelentősebb egyiptomi felfedezés az elmúlt száz évben.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.