A kérdés megválaszolása szempontjából nem különösebben fontos tényező, hogy a zebráknak több fajtájuk is van: a legelterjedtebb alföldi zebrán kívül, ami az afrikai szavannákon őshonos, léteznek még hegyi zebrák és Grévy-zebrák is, abban azonban mindegyik fajta megegyezik, hogy fehér alapon fekete csíkos mintázatuk van. Vagy fekete alapon fehér csíkos?

A Live Science utánajárt a kérdésnek, amit akár nagyon gyorsan rövidre is lehetne zárni, hiszen a zebrák bőrének a színéről pontosan lehet tudni, hogy fekete. Ez a gyakorlatban ugyanakkor nem sokat számít, hiszen a patás állatokat tetőtől talpig szőr borítja, így a bőrükből nagyjából semmit sem lehet látni. A zebrák szőrzetének a nagyobbik része ugyanakkor fehér, a hasuk vagy a lábuk pedig sokszor egységesen ilyen színű, ami alapján joggal feltételezhetnénk, hogy az állat alapszíne is fehér, és a csíkjai feketék.

Ez ugyanakkor tévedés lenne.

A szőrzet színéért a szőrtüszőkben található úgynevezett melanociták a felelősek, amelyek a melanin nevű festékanyagot termelik. Minél több a melanin, annál sötétebb színű lesz a szőr, és minél kevesebb, annál világosabb. Értelemszerűen a zebrák fekete szőrzetében sok melanin található, míg a fehér színű szőrben nem találhatóak meg ezek a pigmentek, aminek a magyarázata az, hogy a fehér szőrt alkotó tüszőkben a melanociták kikapcsolnak, így nem termelnek pigmentet. Ez pedig azt jelenti, hogy a zebrák szőrtüszői alapesetben fekete szőrzet termelésére vannak “programozva”, így joggal mondhatnánk, hogy a zebra alapból fekete, és a csíkjai fehérek.

Ahogy azt a Live Science által megkérdezett Tim Caro, a Kaliforniai Egyetem evolúcióbiológiai és ökológiai szakértője elmondta, az állatvilágban ez a fajta mintázat annyira ritka, hogy az emlősök közül egyedül az okapinál figyelhető meg hasonló. A szakértő szerint a választ a zebrák különböző betegségekre való rendkívüli érzékenységében kell keresni, amelyeket Afrikában gyakran a bögölyök terjesztenek. Egy 2020-ban megjelent tanulmányban Caro és csapata arra jutottak, hogy a gyakran fertőző betegségeket is terjesztő bögölyök ritkábban szálltak rá azokra a lovakra, amelyekre kockás vagy csíkos pokrócot terítettek, mint azokra, amelyek egyszínű pokróccal voltak leterítve, így logikus a következtetés, hogy a zebrák egyfajta védekező mechanizmusként “fejlesztették ki” maguknak a csíkos mintázatot.

(Live Science, Fotó: Jeff Griffith/Unsplash, Matthew Bradford/Unsplash)

További cikkek a témában:

A világ legveszélyesebb fájának még a füstje is mérgező Ha a Karibi-térségben, esetleg Floridában vagy Mexikóban nyaralsz, és a homokos tengerparton vadalmaszerű gyümölcsöket találsz, ne is gondolj rá, hogy megkóstold őket.

Kutatók hamarosan megkísérlik feltámasztani a mamutokat A gyapjas mamutok nagyjából tízezer évvel ezelőtt tűntek el Európából, az utolsó rokonaik pedig körülbelül négyezer évvel ezelőtt haltak ki, egy új vállalkozásnak köszönhetően viszont elképzelhető, hogy ezek a hatalmas emlősök hamarosan ismét birtokba veszik a szibériai tundrát.

Miért magasabbak ma az emberek, mint régen? Az emberiség az elmúlt százötven évben igencsak megnyúlt. Hogy miért, arra van egy pofonegyszerű magyarázat.