Ha vírusokról, baktériumokról vagy egyéb kórokozókról beszélünk, akkor meglepően kevés szó esik arról, hogy ezek mitől változtak a számunkra betegséget okozó ágensekké. A University of Central Florida (UFC) kutatói pedig épp ezt a kérdést szerették volna tisztázni, aminek megválaszolása a Covid-járvány miatt csak még égetőbb. A kutatók a Vibrio vulnificus baktériumra koncentráltak, de az általuk levont következtetések akár univerzálisnak is tekintehtőek mind a baktériumok, mind pedig a többi patogén szempontjából.

A V. vulnificus renoméja nem a legjobb, mivel ez egyfajta húsevő baktérium. Magyarországon egyébként „húsevő baktériumnak” a Streptococcus A csoportba tartozó kórokozót nevezzük, amiről ezen a linken részletesebben is olvashatunk. A V. vulnificus lényegében a nyílt seb környékén szövetelhalást okoz, de még rosszabb ha elfogyasztjuk mondjuk a baktériummal fertőzött nyers kagylókkal – ekkor ugyanis vérmérgezést is okozhat. A V. vulnificus ráadásul az egyik leggyilkosabb patogén ötven százalékos mortalitási rátával. Ugyanakkor messze nem az összes törzs veszélyes ránk, sőt ezek többsége képtelen lenne megbetegíteni minket.

De akkor mitől vadulnak be ezek a baktériumok?

Mivel a V. vulnificus vizes közegben tenyészik, így a kutatók Floridában az Indian River Lagoon környékéről (ez egyébként 3 lagúnát jelent: Mosquito Lagoon, Banana River, Indian River) gyűjtöttek mintákat 2018 és 2019 között. Még a minták begyűjtése előtt a kutatók kifejlesztettek egy új genetikai markert is, amely segítségével gyorsan és nagy tömegben lehet kimutatni a szóban forgó baktériumot, valamint beazonosítani ennek a patogén variánsait is. Egyébként a marker globálisan is használható akár a járványkitörések megelőzésére is.

A kutatók ezt követően rengeteg faktort vizsgáltak: a különböző baktérium tenyészeteket, a vízszennyezettséget, a vízben oldott szerves anyagokat, sőt még az algatelepeket is többek közt. A vizsgálat azzal zárult, hogy bizonyos genetikai tényezők megléte esetén a környezeti faktorok váltják ki a patogén törzsek megjelenését – azaz a genetikai előzmény a környezeti hatás miatt idézi elő a kórokozó variánsok feltűnését. Ez tehát az első fontos lépés annak megértésében, hogy hogyan keletkeznek a patogének, a következő lépések pedig azon elemek, valamint összetevők pontos beazonosítása, melyek ebben a folyamatban szerepet játszanak.

(Címlap- és borítókép: Flickr/NIAID)

További cikkek a témában:

A Semmelweis Egyetem érthetően elmagyarázza ebben a videóban, hogy mi a különbség vírus és baktérium közt Terjednek a hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb összeesküvés-elméletek, nem árt ilyenkor legalább az alapokkal tisztában lenni.

A világon az első „élő gyógyszer” az antibiotikumokra rezisztens baktériumokkal veszi fel a harcot A kutatók sikeresen „programozták át” a baktériumokat, hogy ne betegséget okozzanak, hanem támadják meg azokat az antibiotikumokra rezisztens baktériumokat, melyek kezelése eddig rengeteg mellékhatással járt. A „terminátor baktériumokban” ezen kívül is rengeteg a potenciál.

Három nap alatt felfal egy szöget a kiéheztetett fémevő baktérium A chilei kutatók felfedezése jelentősen zöldebbé teheti a fémbányászatot.